Negyvenhat év után, várhatóan 2011. tavaszán újra megindulhat a termelés a nagymányoki szén- és kőbányában. A nemrégiben várossá avatott település polgármestere, Karl Béla bizakodik: a szénbánya működése jelentős adóbevételt jelent Nagymányok számára. Minden bányászattal kapcsolatos vállalkozás, amelyik a városban letelepszik, addig nem vehet fel máshonnan munkaerőt, amíg itt megkapja, amire szüksége van. Ezt szerződésben rögzítettük – mondja a Karl Béla.
A Calamites Kft. a szénbánya tulajdonosa, illetve a kőbánya üzemeltetője. Verbőczi József, a cég ügyvezetője elmondta, a bánya megnyitása 300-400 millió forintból valósul meg, támogatást nem tudtak igénybe venni hozzá, mert nincs erre a célra pályázati forrás – állítja az ügyvezető. Verbőci József azt mondja, mintegy 2, 3 millió tonna ásványkincs van a felszín közelében. Rövidesen egy a közeli lakóházakat elkerülő utat építenek: itt szállítják majd a kitermelt anyagot. A bánya a tervek szerint legalább 30-40 évig működik majd. Terveik között szerepel, hogy Mázán és Váralján is megnyitják az egykor bőséges bányákat. A kitermelt nyersanyagot elsősorban közvetlen értékesítésre szánják. A káros környezeti hatásokat az előírásoknak megfelelően igyekszik enyhíteni a cég: ezért épül meg például az elkerülő út, egy erdősáv pedig a portól véd majd, és ez csak néhány a előírások közül.
A térség lakói bizakodnak, lehetőséget látnak a beruházásban a megye vezetőjéhez dr. Puskás Imréhez hasonlóan, aki a bánya jelképes megnyitásakor, Borbála napon a dombtetőn azt mondta, Pakshoz az atomerőművet, Szekszárdhoz a bort, Nagymányokhoz pedig egy harmadik energiaforrást, a szenet kötjük hosszú évtizedek óta és ez a kötődés most a kisváros esetében újjáéled. Egy leszakadó térségből fejlődő és gazdaságilag is vonzó településsé válik Nagymányok, ami elsősorban a város, de egész Tolna megye életében fontos szerepet játszik majd.
A helyi egykori és leendő bányászok az 1965-ben bezárt bánya ellenére is szoros közösségben maradtak egymással és hivatásukkal. Nagymányok és a térség életében fontos szerepe volt az iparágnak, már az 1800-as évek végétől meghatározta a környék életét: itt nyílt meg a térség első mozija, volt óvodája, iskolája a településnek, innen vezették az áramot Szekszárdra, illetve számtalan közösségformáló program valósult meg a bánya létezése során. A mecseki bányászok szervezetének nyugdíjas tagozata ápolja a bányász hagyományokat. Erdőssi György, a tagozat elnöke büszke arra, hogy habár a bányászok unokái, a kisváros fiataljai nem láthatták működni a bányát, mégis legjobbak lettek egy bányászati versenyen, Pécsett. Mint mondja, a bánya ismételt megnyitásával a most még hagyományként számon tartott szokások egy része is feléled és ezzel még összetartóbbá válik a kisváros.

ótós-wessely