Ám nem szabad elfelejteni, hogy az atomerőmű egy potenciális veszélyforrás, és a megyehatárok nem „tartóztatják” fel az esetleges történéseket. Nélkülözhetetlen a feladatok összehangolása, és az, hogy az érintett védelmi bizottságok közös nevezőre jussanak - húzta alá az elnök.

Mint mondta, véleményük szerint meg kell tartani az évek óta halogatott országos nukleárisbaleset-elhárítási gyakorlatot, mert az alkalmas arra, hogy rávilágítson az esetleges hiányosságokra, és kialakítsa a szükséges készségeket. Dr. Balogh Ibolya, Fejér megye védelmi bizottságának vezetője elmondta, egy-egy ilyen gyakorlatból sokat lehet okulni. Ezt bizonyította az általuk szervezett alapi gyakorlat a múlt évben.

A védelmi bizottságok állásfoglalásokban felemelték szavukat a Mezőfalva-Paks vasúti szárnyvonal megszűntetése ellen. Dr. Puskás Imre elmondta, hogy erre az új blokkok építése során logisztikai szerep hárul, illetve bizonyos veszélyhelyzetben is szükség lehet rá.

Kicsi az esély, hogy bármilyen baleset történjen a paksi atomerőműben, de ha bekövetkezne, az itt dolgozó jelentős létszám menekítéséhez szükség lehet a helyben lévő vasúti kocsikra - mondta Süli János, a Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgatója. Hozzáfűzte, ha a bővítés elkezdődik, ahhoz nagymennyiségű anyagot kell szállítani Paksra a cementtől a vasanyagig. Ezt pedig olcsón, a közutak terhelése nélkül, vasúton tudnák megoldani.

Ha megépülnek az új blokkok, az a baleset elhárításban résztvevők feladatait is megnöveli, hangzott el az ülésen, de – miként dr. Rónaky József mondta – az építendő reaktorok biztonsági szempontból is sokkal korszerűbbek a mostaninál. Egy nagyságrend a különbség, tette hozzá az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatója. Elmondta, hogy ritka a nukleáris baleset, de fontos, hogy  ne akkor kelljen a tervekből kiolvasni, hogy kinek mi a teendője. Felhívta, sok egy-egy szervezetet, területet érintő gyakorlat van, de valóban szükség volna egy integrált gyakorlatra, amikor az egész rendszer egyszerre mozdul meg.

Forrás: Tolnai Népújság, Vida Tünde