"Hímzésmúzeum” címmel harmincévi szorgalmas kutatómunka eredményeként reprezentatív könyv jelent meg a közelmúltban. A szerzője Vargáné Kovács Veronika, a téma Sióagárd népviseleti és hímzéskultúrája.
A Sió és a Nádor csatorna ölelésében megbújó Sióagárd lakói egészen a múlt század közepéig zárt faluközösségként élték mindennapjaikat. Általában a paraszti gazdálkodás alapján kialakult falusi kultúrák sok tekintetben hasonlítanak egymásra, de vannak sajátos jegyek is. Sióagárdon a XX. század közepéig kialakult népviselet látványosan elüt a szomszédos településekétől. A lányok, asszonyok – sőt a férfiak – viseletéhez kapcsolódva páratlanul gazdag és szép hímzéskultúra alakult ki.
A szerző idegenként látta meg ezeket az értékeket, beleszeretett, és kutatni kezdte. Hogy munkája eredményesebb legyen, tanulásra adta a fejét. Látóköre fokozatosan szélesedvén, más kultúrákkal összehasonlítva tudta igazán felfedezni, mindazt az értéket, amit ebben a faluban talált. Közben maga is sióagárdi lett, a Leányvár nevű pincefaluban létrehozta a „Hímzésmúzeumot”, és a megjelent könyvben pedig tudományos igénnyel, gazdag fényképillusztrációval ország-világnak mutatja meg Sióagárd kincseit.
A Sió és a Nádor csatorna ölelésében megbújó Sióagárd lakói egészen a múlt század közepéig zárt faluközösségként élték mindennapjaikat. Általában a paraszti gazdálkodás alapján kialakult falusi kultúrák sok tekintetben hasonlítanak egymásra, de vannak sajátos jegyek is. Sióagárdon a XX. század közepéig kialakult népviselet látványosan elüt a szomszédos településekétől. A lányok, asszonyok – sőt a férfiak – viseletéhez kapcsolódva páratlanul gazdag és szép hímzéskultúra alakult ki.
A szerző idegenként látta meg ezeket az értékeket, beleszeretett, és kutatni kezdte. Hogy munkája eredményesebb legyen, tanulásra adta a fejét. Látóköre fokozatosan szélesedvén, más kultúrákkal összehasonlítva tudta igazán felfedezni, mindazt az értéket, amit ebben a faluban talált. Közben maga is sióagárdi lett, a Leányvár nevű pincefaluban létrehozta a „Hímzésmúzeumot”, és a megjelent könyvben pedig tudományos igénnyel, gazdag fényképillusztrációval ország-világnak mutatja meg Sióagárd kincseit.
Szabadi Mihály
fotó:ótós