A 2009. évet a Tolna Megyei Önkormányzat kedvezőbben zárta, mint ahogy vártuk, mert a hitelállomány a tervezett szint alatt maradt, de a folyószámla-hitelkeretünkből így is 390 millió Ft felhasználására volt szükség. Az egyik legnagyobb nehézséget a megyei kórház zavartalan működésének biztosítása jelentette, a kormány folyamatos elvonásai és az állandóan változó finanszírozási rend miatt. 100 millió Ft-tal kellett segítsük az intézményt, hogy a több százmillióra rúgó adósságállományát kezelni tudja az intézmény. Amire viszont örömmel tekintek vissza, az a megye millenniumi emlékévének programja. Az ezeréves évforduló tiszteletére szinte minden település számára átadhattuk a millenniumi megyezászlót, ünnepi közgyűlésen emlékezhettünk az évfordulóra, a fiatalokat is bevontuk a programokba egy interaktív pályázat keretében. Az emlékévet méltó módon zártuk a Szatmári Juhos László által készített „Gyűrűkert” szobor felavatásával és a Pannon Filharmonikusok koncertjével. Az emlékév sok embert megmozgatott Tolna megyében, amely tovább erősítette az együvé tartozás érzését.
A 2010-es esztendő sokak szerint az önkormányzatok fekete éve lesz. Milyen mértékben érinti az elvonás Tolna megyét? Tudják-e pótolni más módon a hiányzó forrásokat? Fenn tudják-e tartani intézményeiket?
2010-ben a kormányzati elvonás mértéke 822 millió Ft, amit tovább növel az illetékbevételek csökkenése, ami várhatóan 300 millió Ft lesz. Így, idén 1 milliárd 122 millió Ft-tal jut kevesebb forráshoz a megyei önkormányzat. A működőképesség fenntartásához hitel felvételére lesz szükség. Az intézmények fenntartását csak az eladósodottság drasztikus emelésével tudjuk biztosítani. Azonban minden remény megvan arra, hogy a tavasszal felálló, új polgári kormány elődjével ellentétben nem kivéreztetni, hanem támogatni fogja az önkormányzatokat. A további megszorítások már nem tarthatók, gyökeres változásokra van szükség.
- A 2010-es esztendőben parlamenti és önkormányzati választásokat is tartanak Magyarországon. Ön szerint melyek azok a legégetőbb országos és helyi problémák, melyeket a választások után mielőbb meg kell oldani?
Sajnos a válság nemcsak a gazdaságban érezhető, hanem az élet minden területén. Tavasszal egy korszakot kell lezárnunk, annak érdekében, hogy új úton indulhasson el az ország. Véget kell vetni a szocialista-liberális kormány ámokfutásának, a felelősöket meg kell nevezni és be kell indítani a gazdaságot a hazai kis- és középvállalkozások megerősítésével. Csak akkor lábalhatunk ki a válságból, ha egy erkölcseiben is megújuló, stabil gazdasági lábakon álló országot építünk, ahol nem a megszorításokról, hanem a gyarapodásról beszélhetünk, ahol a családok állnak a középpontban, ahol az adott szónak ismét becsülete lesz. A reményeink szerinti új polgári kormány partnerként tekint majd az önkormányzatokra, így biztosítható, hogy velük és nem nélkülük születnek majd az őket érintő döntések. A kistelepüléseken élők tovább már nem lehetnek az ország másodrendű polgárai. Az elmúlt nyolc év legnagyobb vesztesei közé a vidéken élők sorolhatók. Így, kiemelten kell foglalkozni a falvak, községek és kisvárosok problémáival. Újra életképessé kell tenni ezeket a településeket, meg kell menteni a kisiskolákat, biztosítani kell a közösségi közlekedést mindenki számára, a családi gazdálkodókat is kiemelten kell támogatni. Vagyis egy vidékbarát kormányra van szükség, amely nem megy az emberek akaratával szemben. Ebben a munkában a megerősített megyerendszerre is nagy szerep hárul, reményeim szerint.
A 2010-es esztendő sokak szerint az önkormányzatok fekete éve lesz. Milyen mértékben érinti az elvonás Tolna megyét? Tudják-e pótolni más módon a hiányzó forrásokat? Fenn tudják-e tartani intézményeiket?
2010-ben a kormányzati elvonás mértéke 822 millió Ft, amit tovább növel az illetékbevételek csökkenése, ami várhatóan 300 millió Ft lesz. Így, idén 1 milliárd 122 millió Ft-tal jut kevesebb forráshoz a megyei önkormányzat. A működőképesség fenntartásához hitel felvételére lesz szükség. Az intézmények fenntartását csak az eladósodottság drasztikus emelésével tudjuk biztosítani. Azonban minden remény megvan arra, hogy a tavasszal felálló, új polgári kormány elődjével ellentétben nem kivéreztetni, hanem támogatni fogja az önkormányzatokat. A további megszorítások már nem tarthatók, gyökeres változásokra van szükség.
- A 2010-es esztendőben parlamenti és önkormányzati választásokat is tartanak Magyarországon. Ön szerint melyek azok a legégetőbb országos és helyi problémák, melyeket a választások után mielőbb meg kell oldani?
Sajnos a válság nemcsak a gazdaságban érezhető, hanem az élet minden területén. Tavasszal egy korszakot kell lezárnunk, annak érdekében, hogy új úton indulhasson el az ország. Véget kell vetni a szocialista-liberális kormány ámokfutásának, a felelősöket meg kell nevezni és be kell indítani a gazdaságot a hazai kis- és középvállalkozások megerősítésével. Csak akkor lábalhatunk ki a válságból, ha egy erkölcseiben is megújuló, stabil gazdasági lábakon álló országot építünk, ahol nem a megszorításokról, hanem a gyarapodásról beszélhetünk, ahol a családok állnak a középpontban, ahol az adott szónak ismét becsülete lesz. A reményeink szerinti új polgári kormány partnerként tekint majd az önkormányzatokra, így biztosítható, hogy velük és nem nélkülük születnek majd az őket érintő döntések. A kistelepüléseken élők tovább már nem lehetnek az ország másodrendű polgárai. Az elmúlt nyolc év legnagyobb vesztesei közé a vidéken élők sorolhatók. Így, kiemelten kell foglalkozni a falvak, községek és kisvárosok problémáival. Újra életképessé kell tenni ezeket a településeket, meg kell menteni a kisiskolákat, biztosítani kell a közösségi közlekedést mindenki számára, a családi gazdálkodókat is kiemelten kell támogatni. Vagyis egy vidékbarát kormányra van szükség, amely nem megy az emberek akaratával szemben. Ebben a munkában a megerősített megyerendszerre is nagy szerep hárul, reményeim szerint.
Réger Balázs
