Britta Schreiber - ….Hogy miért éppen ez a darab? Voltam néhányszor próbákon a Magyarországi Német Színházban, ahol a nyelvi összevisszaság kiválóan működött. Olyan történetet kerestem, ami viszonylag egyszerű, azért, hogy a néző a játékból is értse, miről is szól a mű. Egy semleges helyen játszódó darabra volt szükség, ezért tökéletes Goldoni fogadója, ahol ráadásul a többnyelvűség sem furcsa, sőt egyenesen kívánatos. Az előadás során három nyelven szólalnak meg a színésze:, németül, magyarul és románul. A Mirandolinának egyébként tizennyolc változata van. Amit itt játszottak a színészek, az a tizenkilencedik. Goldoni eredetijében például a fogadósnő, Mirandolina hozzámegy a végén Fabriciohoz, a pincérhez. Nálunk Mirandolina csak fogadalmat tesz: Majd ha egyszer férjhez megy, akkor férje biztosan Fabricio lesz.
W.J. - Ez az első munkája Magyarországon. Miért éppen ide hozta a Mirandolinát?
Britta Schreiber - A berlini nemzeti színházban dolgoztam, már hosszú évek óta, kicsit elegem lett Németországból. Az interneten találtam rá a Magyarországi Német Színházra. Felvettem a kapcsolatot az igazgatóval, Frank Ildikóval, aki szívesen fogadta elképzeléseimet és meghívott ide rendezni. A darabban egyébként ő játssza a főszerepet. A szereplők kiváló színészek. A darab sikeréhez emellett hozzá tartozik a díszlet is. Julia Rogge-val dolgoztam már együtt, hívtam, jöjjön velem Magyarországra. Jött.
W.J. - A díszlet egyszerű, látványa mégis betölti a teret. Mirandolina ruháját mintázza a fogadó.
Julia Rogge - Igen, az volt az elképzelésem, hogy a németországi epres standok mintájára alakítjuk ki a fogadót. Ez kiválóan sikerült. A fogadó színe pedig harmonizál Mirandolina csábos ruhájával, ha úgy tetszik, annak mintájára készült. Tulajdonképpen ennyi a fix díszlet. Szeretem a kortalan tárgyakat, ehhez az előadáshoz kifejezetten illettek is, ezért könnyen mozgatható székeket, asztalokat használnak a színészek a darab során. Kicsit nehéz volt a nyelvi korlátok miatt a díszlet elkészítése. Beszéltünk egymással angolul, németül, gesztikuláltunk…a végére sikerült összehoznunk a díszletet.
W.J. - Milyen volt dolgozni a színészekkel? A rendező szempontjából milyen Magyarország?
Britta Schreiber - Itt nem olyanok a színészek, mint Németországban. Sokkal könnyebben bújnak bele különböző szereplők bőrébe, könnyebben váltanak karaktert. Németországban, ha valaki ügyvédet játszik, nehezen tud más karaktert megformázni. Rugalmasabbak a magyarok. Itt gördülékenyek voltak a próbák, nyelvi akadályok sincsenek. A közönségnek tetszett a darab, teltházas premiert tartottunk. Ennek nagyon örülök.
W.J. - Mi lesz ezután? Vissza Németországba?
Britta Schreiber - Igen, én megyek vissza a nemzeti színházba.
Julia Rogge – Mielőtt ide jöttem a berlini operában dolgoztam. Szoborszerű díszleteket terveztem, nagyon élveztem ott is a munkát. Innen oda vezet az utam.
W.J. - Legközelebb mikor láthatjuk Britta Schreiber és Julia Rogge munkáját Magyarországon?
Britta Schreiber - … Egyelőre nem tervezünk ilyesmit, de jövünk, ha hívnak….
ótós-wessely
