Milyen folyamatok generálták a „Tolna 109” koncepció életre hívását?
A megye szerepe az elmúlt évtizedben jelentősen megváltozott. Számos olyan terület kikerült a megyék fennhatósága alól, ami korábban nagy gazdasági erőt, és rengeteg szervezési feladatot adott a megyei önkormányzatoknak. Az egészségügy, az oktatás és a szociális szféra átszervezésével kapcsolatban lehet ugyan vitatkozni, de beigazolódott, hogy a kormány akkori döntései helyesek voltak. El kellett indulni egy olyan úton, amely megpróbált új szerepet szabni a megyének. Ehhez rendkívül jó időben érkezett az Európai Unió és a magyar kormány által életre hívott Terület-és Településfejlesztési Operatív Program (TOP). A TOP fejlesztések koordinálása, menedzselése szakmai támogatása a megyei önkormányzatok törvény által előírt feladata. Ezen felül az önkormányzat különböző területeken, önkéntes feladatok vállalásával is gyarapítja a megyében élő szervezeteket, közösségeket. A tavalyi célkitűzés a közösségek életében való erősebb jelenlét volt, mely törekvéshez kiváló terepül szolgáltak a helyi rendezvények, amelyekben annál is inkább bővelkedett a megye, hogy az értéktár mozgalom és a fejlesztések révén egymást érték ezek az események.
Mi az új koncepció lényege?
Víziónk, az „Egy közös otthon”. Fontos, hogy az itt élő emberek egy közös otthonban gondolkodjanak, hogy a szomszédos települések ne a rivalizálásban vetélkedjenek, hanem erejüket arra fordítsák, hogy együttműködjenek bizonyos kérdésekben. A koncepció mentén a megye szeretné összefogni az önkormányzatok és a helyi szereplők, a kultúra a civil mozgalmak életének megszervezését úgy, hogy a települések egymásnak példát tudjanak mutatni, miközben a megyei érdekek is érvényesülnek. A 109 település igényei eltérőek, a cél pedig az, hogy ezekből az igényekből minél több teljesüljön. Ezért szükséges, hogy a megye – semmiképp sem tolakodóan- egy generáló, szervező, irányító szervezetté váljon.
Hogyan valósul meg ez gyakorlatban?
Bátran elhatározható, hogy a megye ismerje meg valamennyi településének szereplőjét, és ez az ismertség legyen kölcsönös. Nem csupán települési önkormányzat lehet partner, hanem a helyben működő civil szervezetek, egyházak, iskolai vagy céges közösségek. Csak kellő információ birtokában, és személyes nexuson keresztül valósulhat meg szűkebb hazánk fejlesztéseinek összehangolása, közös ügyeink menedzselésének hatékonyabbá tétele. A megye látóteréből egyetlen település sem eshet ki, hisz mind értéket hordoznak a maguk humánerőforrásával, környezetükkel együtt. Ha a megyéről beszélünk, akkor 109 településről beszélünk, melyek illeszkednek egymáshoz közös történelmi múltjuk és kvázi testvéri szerepük okán. Ebből táplálkozik egy erős és egységes nemzet valós képe is. A közös identitás által válik bármely település igazi közösséggé.
Mi az egyének szerepe ebben a koncepcióban?
Nagy boldogságot okoz az embereknek, ha valamit önállóan elintéznek. Az egyéni sikerek generálják egy kisebb csoport sikerét, s ezen egymás mellett élő tevékeny csoportok, közösségek sikere végső soron kiszélesedik, és az egész megye javára válik. El kell hinnünk, hogy szívvel is lehet élni, kikapcsolva néha a racionalitás kontrollját, hiszen a legjobb fejlesztések mindig szívből jönnek. Ha a megyei közélet civil szerveződéseire tekintünk, mindig találunk közöttük igazi szívembereket, akik hajlandóak akármilyen nehézségek árán is tenni azért, hogy a „többiek” jól érezzék magukat.
Mi okozza a legnagyobb kihívást most Tolna megyében?
A legnagyobb megyét érintő kihívás talán, a fiatalság ügye. Az elvándorlás, a tudástőke elvesztése óriási veszteséget jelenthet. Ennek elkerülése végett új, különálló terv felállítása szükséges.
Tolna megye az atomerőmű révén az ország energiabölcsője. Az is egyfajta kihívás, hogy ez a különleges státusz arra predesztinálja a megyét, hogy aktív szereplője legyen az energiaügyeknek, együtt kezelve ezzel a kérdéskörrel az környezetvédelem ügyét is.
Forrás: https://madeinszekszard.hu/index.php/2020/05/25/uj-fejezet-a-megye-eleteben-tolna-109-koncepcio/
