TOLNA MEGYE hivatalos lapja
Itthon Tolnában!
2019. november 18.,
Jenő
BEMUTATKOZÁS FEJLESZTŐ MEGYE RENDEZÉSI TERVEK ÉRTÉKEINK
PÁLYÁZATOK KÖZGYŰLÉS HIVATAL PARTNEREINK KÖZÉRDEKŰ ADATOK

Pályázatok

Elnöki köszöntő

Hírek

Településeink

Galériák

Eseménynaptár:

Tizenhárom új megyei érték, kettő új bizottság 2018.11.13


A Tolna Megyei Értéktár Bizottság soros ülésén hét település 17 értékéről döntött, melynek eredményeként a Tolna Megyei Értéktár három kategóriában újabb 13 értékkel gyarapodott.

Kulturális örökség kategóriában került az Értéktárba:

kék nyakbavető

Decsi Kiss Mária gyöngyékszerkészítő munkássága

A sárközi gyöngygallérok és gyöngyből készült viselet kiegészítők a mai Magyarország területén egyedülállóak. Ennek bizonyítéka, hogy a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékére felkerült Sárköz népművészete: szövés, hímzés, gyöngyfűzés, viselet örökségelem fontos, kiemelt részeleme. Elkészítésük feltételezi a néprajzi, viseletkultúra háttéranyagának ismeretét, megkívánja az alázattal végzett kutatómunkát, a megszerzett ismeretek továbbadását oktatások, előadások, pályázatok, kiállítások formájában. Decsi-Kiss Mária mindezeket folyamatosan, eredményesen végzi mind a Tolna Megyei Népművészeti Egyesület tagjaként, mind pedig alkotó magánemberként.

Népi iparművész címet szerzett 2000-ben.

2010-ben Király Zsiga-díjat kapott.

2011-ben Tolna megye művészetéért díjban részesült.

Idén megkapta a népművészet mestere kitüntetést.

Kékfestő_Bécs

Tolnai Kékfestő Műhely

Magyarország legöregebb még ma is működő kékfestő műhelye az 1810-ben alapított Tolnai Kékfestő Műhely. Napjainkban az eredeti hagyományokat követve dolgoznak a hatodik generációként Horváth Tiborné (Nagy Mária) és Horváth Tibor kékfestő népi iparművészek, a hetedik generációként pedig Reha Erika és Horváth Balázs kékfestő népi iparművész.

A Tolnai Kékfestő Műhely szerepel az Unesco Szellemi Kulturális Örökségének nemzeti listáján.

Bezerédj Amália munkássága

Bezerédj Amáliát a reformkor klasszikus műveltségű nemesasszonyt rövidre szabott élete és házassága a Szedres melletti Hidjapusztához köti. Költő, pedagógiai író, az első magyar gyermekkönyv, A Flóri könyve szerzőjeként fáradhatatlanul dolgozott a magyar kisded-nevelés és oktatás ügy előmozdításáért.

Lengyeli_kultura_netre

A lengyeli kultúra

A Dunántúl jelentős részén a késő neolitikum végét és a kora rézkor elejét meghatározó Lengyeli kultúrát Wosinsky Mór az általa 1882-től feltárt őskori temető sírjaiban és a hozzá tartozó településen talált leletek alapján különítette el és nevezte el a közeli Lengyel községről, ahol a terület birtokosa, gróf Apponyi Sándor kastélya is állt.

A Lengyeli kultúra a kőkor és a rézkor határán tényleges elterjedési területén is túlmutatóan meghatározó hatással volt egész Közép-Európa őskori történelmének alakulásár, így régészeti anyagának feltárása, elkülönítése az egyetemes kulturális örökségnek is egy nagyon fontos része.

Épített környezet kategóriában került az Értéktárba:

Evangélikus templom, Bikács

A műemlékvédelem alatt álló egyhajós, nyeregtetős templom 1763-ban barokk stílusban épült, utolsó nagy felújítására 2010-ben került sor. A 19. század elejéről származó templombelső értékes egyháztörténeti örökség, amely külön védettséget élvez. Ennek fő oka a cibóriumos szószékoltár, amely egyedülálló érték és érdekesség az egész országban.

Balogh (Illés)- kastély, Szedres

Az épület magja egy feltehetően a 19. század közepén épült, földszintes, oldalfolyosós kúria volt. Jelenlegi tömege és homlokzatai az 1928-as átépítéskor alakultak ki. Az államosítás előtti utolsó tulajdonosa az Illés család volt. A kastély körül 19. századi majorsági épületek: egykori cselédházak, istálló, magtár van. A 20. század második felében a majorság számos melléképületét lebontották.

Római katolikus kápolna, Szedres

A nyugati homlokzati tornyos kápolna késő barokk stílusban épült 1832-ben, a szentély felől kontyolt nyeregtetővel, a fő- és az oldalhomlokzatokon három, illetve egy-egy ívvel megnyitott toronyaljjal. A karzatablak két oldalán egy-egy íves szoborfülke van, az egyikben Szent Flórián fej nélküli kőszobra, a másikból már sajnos hiányzik Szent Vendel-szobra. A berendezés hiányzik, a kápolnát kifosztották, üresen, romosan lassan az enyészeté.

Természeti környezet kategóriában került az Értéktárba:

A kurdi pannóniai üledékek ősmaradványai

Az alig 1100 lélekszámú Tolna megyei kistelepülés, Kurd neve nem ismeretlen a geológus szakemberek előtt. Országos, sőt nemzetközi szintű ismertségét a területén előforduló agyagos-homokos kőzeteknek és az azokból előkerült, mintegy 8-7 millió éves ősállatok maradványainak köszönheti. Több, a tudomány számára új puhatestűfajt írtak le innen. Közülük egy csigát, a Viviparus kurdensis nevű fiallócsigafajt a faluról neveztek el. A feltárások egyikét – mivel országos szinten a legjobban képviseli e földtani képződményt – földtani alapszelvénnyé nyilvánították.

Kistápéi láprét, Bikács

A természetvédelmi terület 47 hektáros. Védett ritkaságai közt vannak, amelyek rejtélyesen kerültek ide más vidékekről (az Alföldről vagy az Alpok nyúlványairól), és megtalálhatók olyan fajok is, amelyek még a jégkorszak maradványai (például a zergeboglár). Nemcsak a flórája, a madárvilága is rendkívül gazdag: nagykócsagok, fekete gólyák, szürkegémek, récék, szárcsák, vízityúkok, sárszalonkák népesítik be. Az állandó nedvesség hatására alakultak ki a láprészek, zsombékok, amelyek között a mélyebb részeken rekettyefűz bokrok sűrűsödnek. A magasabb részeket nyírfaerdők tarkítják. A vízfelületeket a mocsári nőszirom sárga virága díszíti. Burjánzik a mocsári sáfrány, a sédkender és a pénzeslevelű lizinka is. A kiszáradó réteken pedig csodálatos orchideafajok (összesen 11 fajta) nőnek: így az ujjas kosbor és a szúnyoglábú bibircsvirág. Köztük terjedt el védett páfrányfajunk, a kígyónyelv.

Ökör-hegy, Bikács

A bikácsi Ökör-hegy ritka szépsége gazdag mezei növényvilágának köszönhető, a rét kék, lila, borvörös, sárga és fehér szirmoktól tarkállik a virágzás idején. A természetvédelmi terület 45 hektáron terül el. Híressége az egybefüggő árvalányhaj-mező is. A hegyen a homoki nőszirom lenyűgöző látványa egészíti ki a táj tarkaságát. Ez a növény is az ősi sztyeppe jellegzetességeit őrizte meg, akárcsak a ritka fekete kökörcsin és a törpe nőszirom.  A domborzat úgy alakult ki, hogy az egykori futóhomok megkötődött megőrizve jellegzetes homokformáit. A hegy a környező erdők közé ékelődik.

Kistápéi Zichy-kastélypark

Tizenöt hektárnyi mesés környezetben bújik meg Kistápén az egykori Zichy-kastély, amely modernizálva rangos wellness-szállodának ad otthont. A környék nemcsak gyalogosan vagy kerékpáron járható be, túralovaglásra is lehetőség van. A megújult horgásztó gazdag halállománya miatt szintén kedvelt helyszín, ahol éjszakai horgászatra is lehetőség nyílik.

Ős-Sárvíz, Szedres

A Sió és a Sárvíz szabályozásának idején alakult ki, ma kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület, Natura 2000 védelem alatt áll. A környező mocsárréteket rekettyefüzes és nádasfoltok tarkítják, nyárfaligetek övezik. Rendkívül gazdag növény- és állatvilága.

A Szedresi-tó a Szedres és Vidéke Horgászegyesület kezelésében horgász tóként is közismert a környéken. Őshonos halállományából fokozottan védett a réti csík, de megtalálható még a sár-kárász, a compó, ponty, csuka, süllő, harcsa és keszeg állomány is. A vízinövények közül őshonos a vízililiom, a sulyom és a vízitök.

Szedresi Tarkasáfrányos

Az Őssárvíz hajdani medre mentén kialakított 116 hektáros védett terület a Dél-Mezőföld Tájvédelmi Körzet része. 1987-ben került országos védelem alá, elsősorban az itt található tarkasáfrány (Crocus reticulatus) állománya miatt, majd később 1999-ben, beleolvadt a tájvédelmi körzetbe. A sáfrány termőhelyét a széles mederben kanyargó Ős-Sárvíz vájta a homokos löszplatóba. Ezen a másfél kilométernyi partoldalon virít koratavasszal a közel tízezernyi tő tarkasáfrány.

 

Az elmúlt időszak Bikácson és Szedresben alakult települési értéktár bizottság. Jelenleg 63 településen folyik értékgyűjtő munka, ezek közül 49 önállóan működő, 3 tájegységi bizottság. A megyei értéktárban 414 érték szerepel, a kiemelt megyei értékek száma 2018-ban 14.

Fejlesztő Megye
Törvényi változások Területfejlesztés Vidékfejlesztés Koordinációs és szakmai kapcsolatrendszer Partnerségi terv Projektlista Itthon Tolnában ÁROP pályázat
Rendezési tervek
Megyei rendezési terv Szekszárd MJV településrendezési terve Településrendezési tervek Megyei településfejlesztési programok, javaslatok Területfejlesztési programok, javaslatok
Értékeink
Tolna megye értékei Tolna Megyei Értéktár Bizottság Védett természeti értékeink Védett műemlékeink
Közgyűlés
Köszöntő Tisztségviselők Képviselők Bizottságok Hatályos rendeletek Döntések Ülések A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének szervezeti struktúrája
Hivatal
A Tolna Megyei Önkormányzati Hivatal vezetői Köztisztviselők Szervezeti ábra Szervezeti és Mûködési szabályzat Választási információk Állásajánlatok Kiadványok
Partnereink
Nemzetközi kapcsolatok Nemzetközi szervezetek Europe Direct Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége Tolna Megyei Nemzetiségi Önkormányzatok
Közérdekű adatok
Közzétételi lista Közbeszerzések ÁSZ jelentések Éves összefoglaló jelentések Letölthető nyomtatványok Archívum Közérdekű adatok igénylése Szerződések Bírósági ülnökválasztás