A rendezvény szervezői közül elsőként Ribányi József, a Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének alelnöke köszöntötte a résztvevőket, majd Dr. Bíró Attila, a TMRFK Területi Kisebbségi Kapcsolattartó Munkacsoportjának vezetője hangsúlyozta a roma közösségekkel történő párbeszéd fontosságát. Sárközi Károly, az Országos Roma Önkormányzat képviselője örömét fejezte ki, hogy megyei szintű figyelem irányul a nemzetiség ügyeire.
Dr. Solt Ágnes az Országos Kriminológiai Intézet tudományos főmunkatársa kutatási eredményeit mutatta be. A legfőbb kriminalizáló tényezők között a roma lakosság rossz egészségi állapotát, az iskolázottság hiányát és a hátrányos környezetet emelte ki. Mint elmondta, a csecsemőhalandóság, a koraszülés, de a dohányzás is kétszer annyi roma embert érint, mint magyart és a terhes nők esetében ez az arány még rosszabb.
A cigányság iskolai végzettsége igen alacsony, 58 százalékuk végzi el a 8 általánost, 5 százalék érettségizett és csak 0,7 százalékuk szerez diplomát. A csak általános iskolai végzettséggel rendelkezők között a bűnelkövetések száma sokkal magasabb.
Magyarországon 320 körül van azon települések száma, ahol szinte csak roma lakosság él. A mély szegénységben élők 70 százaléka is az említett nemzetiséghez tartozik. A roma háztartások 55 százalékának nincs egyetlen dolgozó tagja sem, ami a bűnelkövetések magas számát is indokolja. A fajgyűlölet pedig még több erőszakos bűncselekményt generál. A bűnelkövetés mellett az áldozattá válás a roma nők és fiatalok körében igen jelentős.
Bogdán László, Cserdi roma származású polgármestere legnagyobb gondnak azt fogalmazta meg, hogy a cigányságra problémaként tekintenek, nem pedig feladatra. S hogy nincs „karambol”, azaz kommunikáció, kapcsolat roma és nem roma közösségek között. A problémákról nem elég beszélni – mondja -, tenni kell azért, hogy a dolgok változzanak. A tavalyi évben száz tonna adományt osztottak szét, amit mind maguk termeltek meg. A cserdi fiatalokkal ellátogattak a büntetés-végrehajtási intézetekbe, hogy lássák, milyenek a börtönkörülmények. Mára elérték, hogy a faluban nincs bűnözés, mert az embereknek van munkája.
Előadásában kiemelte, a példa az, ami a megoldást indukálja. Csak munkával lehet kiutat keresni ebből a mélyszegénységből, amiben élnek. De el is kell hitetni a romákkal, hogy képesek tisztességes munkát végezni. Nem cigánykérdésben van ma Magyarországon tragédia, hanem a szegénységben – zárta előadását a polgármester.
L. Ritók Nóra az Igazgyöngy Alapítvány elnöke Berettyóújfaluból érkezett, amely – mint elmondta – az Európai Unió tíz legszegényebb régiójának egyike. Az alapítvány 1500 családdal van kapcsolatban, egyik helyen sincs víz. Hatalmas problémának nevezte a minőségi éhezést is. A fehérje és vitaminhiányos táplálkozás egyik következménye lehet a magatartási zavar, vagy hiperaktivitás is. Hiába van ingyenes közétkeztetés, azok a gyerekek, akik pörköltön nőnek fel, nem fognak céklás túrókrémet enni, legfeljebb kenyeret.
A roma emberek is vágyakoznak mindarra a jólétre, amit a 21. századi fogyasztói társadalom nyújtani tud. El kell felejteni azt a fajta szegénységi képet, amit a Kincskereső kisködmönben ismertünk meg, az alázatos, kicsivel is beérő, tisztes szegénységet. Ez már kihalóban van. Nem kompatibilis a mai korral.
A hátrányos helyzetű családokban nincs beszélgetési, mesélési kultúra, sokan még olvasni sem tudnak. A tévé, mint közösségszervező szerepe igen jelentős, ezért nagy a média felelőssége, mit mutat, milyen mintákat közvetít. Nem biztos, hogy az a jó minta, ha azt látják, hogy erőfeszítések, munka nélkül is lehet boldogulni.
Az átörökített nyomorúság és szocializáció, a jövőkép nélküli élet, a tanult tehetetlenség – sorolta a legfőbb problémákat az előadó. A megoldások, kiutak között egyben megemlítette az önbizalom megerősítését, az integráció fontosságát, a családgondozást, a tanodák és ösztöndíj programok fontosságát.
Az előadások sorát Dr. Orsós Anna, a PTE Romológiai Tanszékvezetője zárta. Előadásában a romák helyzetéről beszélt a felsőoktatásban. Kiemelte, mennyire lényeges lenne befogadóvá tenni a társadalmat, előnyben részesíteni a multikulturális nevelést, melyben a pedagógus kulcsszereplő. Tapasztalataik szerint a felsőoktatásban tanulók között is igen jelentős az előítéletesség. Ennek az is az oka, hogy nincsenek tapasztalatszerzési alkalmak és a legtöbb intézmény, ha egyáltalán említést tesz romákról, az is inkább csak a kulturális elemeket jelenti, mintha a cigányság csak zenélne és táncolna. Elmondta, hogy a Pécsi Tudományegyetemen kötelező stúdiumok keretében kapnak képzést a diákok. A 2002 óta működő, hátrányos, főleg roma származású diákok számára működő szakkollégium nemcsak ösztöndíj programja miatt népszerű, de komoly közösségépítés is zajlik. Van remény a tudatos és felelős értelmiség képzésére – zárta mondanivalóját az előadó.
