Az elnök beszédében felhívta a figyelmet, a megyei önkormányzatnak, az országnak és az itt élőknek fontos feladatokat kell megoldaniuk. Fehérvári Tamás nemcsak az október 2-án tartandó népszavazáson való részvételre buzdított, arról is beszámolt, hogy javában zajlik a TOP pályázatok elbírálása. Ezek között pedig sok olyan akad, mely a mezőgazdasághoz kötődik.
Mint mondta, Tolna mezőgazdasági megye, sokan foglalkoznak földműveléssel, kertészettel, vagy gyümölcstermesztéssel. Éppen ezért a megye fejlesztési koncepciójában is jelentős szerepe van a területnek – emelte ki az elnök. Hozzátette, a Tolna Megyei Önkormányzathoz számos olyan elképzelés érkezett, mely a mezőgazdaság fejlesztését tűzte ki célul.
– A megyei önkormányzat szeretne minden segítséget megadni azoknak az önkormányzatoknak, gazdasági szervezeteknek, vállalkozásoknak, magánembereknek, melyek elképzeléseikkel lehetőséget teremtenek a gazdaság élénkítésére és a munkahelyek létesítésére, illetve minden, az adott termék feldolgozásával kapcsolatos fejlesztésre – hangsúlyozta Fehérvári Tamás.
A 2020-ig tartó fejlesztési ciklusban Tolnában talán az ország többi részénél is jelentősebbek lesznek változások – mondta a Paks II beruházás közeljövőben várható elindítására utalva. Az atomerőmű bővítésének mezőgazdasági vonzatai mellett a fejlett iparágak közül megemlítette továbbá a gyógyszeripart, melynek alapanyagait a mezőgazdaságban termelik meg.
Fehérvári Tamás azzal zárta beszédét, hogy a megye mindent meg fog tenni a mezőgazdaság fejlesztésének sikerért, egyben hangsúlyozta: az önkormányzat ajtaja nyitva áll a fejlesztésekben elkötelezettek előtt.
Nem vitatható, hogy fejlesztések szükségesek a mezőgazdaság és az élelmiszeripar területén – kezdte megnyitó beszédét Éder Tamás, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) élelmiszeriparért felelős országos alelnöke. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet új tanulmányának adataira hivatkozva arról számolt be, hogy a hazai mezőgazdaság és az élelmiszeripar versenyképesség-, illetve szerkezet-, valamint hatékonyságbeli problémákkal küzd. Ezeken a területen Nyugat-Európához képest nem javult a hatékonyság. Sőt, utóbbi több országban nagyobb mértékben javult, mint Magyarországon, mely mostanra egyes ágazatok esetében „Romániával versenyez” – mondta sokat érzékeltetően.
A feladat, hogy a – 2014-2020 között zajló – fejlesztési időszak forrásainak optimális kihasználásával hazánk megtalálja a probléma leküzdésének módját – emelte ki Éder Tamás. Az alelnök hangsúlyozta, a sikerhez létfontosságú annak meghatározása, hogy mely alapokra építve, és hogyan fejlesszük az élelmiszeripart és a mezőgazdaságot.
Mint mondta, az elmúlt 10-15 évben a főként nemzeti és kisebb részben uniós, 100 milliárdos nagyságrendű támogatásoknak köszönhetően a mezőgazdaságban jobb a helyzet, mint az élelmiszeriparban. Az élelmiszergazdaság szereplői közül azonban sokan kerülnek most olyan helyzetbe, hogy az EU-s támogatásoknak köszönhetően csökkenteni tudják tőkehiányukat. A tőkehiány csökkentésével pedig olyan fejlesztési lépéseket tehetnek meg a kis gazdaságok, kis élelmiszeripari vállalkozások, melyekkel hosszú távon javítani tudják saját versenyképességüket – hangsúlyozta a NAK alelnöke.
A támogatások racionális felhasználása kiemelten fontos, a helyes döntések meghozásához a piaci szereplőknek pontos képpel kell rendelkezniük a piaci tendenciákról, a korszerű technológiákról és emellett elengedhetetlen a jó menedzsment-ismeret.
A versenyképesség növelésében, a tőkehiány csökkentése mellett rendkívül fontos szerep jut annak, hogy az ágazati szereplők összefogás keretében fejlesszenek. Bár ez nem egy tipikus vállalkozói szemlélet, ennek több a hozadéka, mint a hátránya – fejtette ki Éder Tamás. Ezzel kapcsolatban példaként megemlítette, hogy a magyar tejágazat legnagyobb értékesítési szövetkezete is a piaci kényszer hatására jött létre. Azt is a példák között sorolta, hogy az igen gazdag bordói borvidéken több borászat közösen használ egy-egy palackozó berendezést.
Az összefogás útján kiküszöbölhetők a kis méret okozta problémák egy része, az együttműködések továbbá az érdekérvényesítés hatékonyságát is nagyban növelik – részletezte a NAK alelnöke.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy ugyancsak lényeges a piac, a fogyasztók alapos ismerete. A vásárlási szokások megváltoztak, a mai fogyasztókat nem lehet múltbéli módszerekkel kiszolgálni – tette hozzá Éder Tamás. A NAK alelnöke azt is elmondta, az EU tagállamainak lakosai közül a magyaroknál csak a bolgárok költenek kevesebbet élelmiszerre. Nem valószínű, hogy a hazai vásárlók a sok ezer forintos bikavért, vagy szalámit választják majd – példálózott. Ezért is szükséges a piaci realitások ismerete és figyelembevétele.
Éder Tamás végezetül elmondta, sokan azt gondolják hazánkban, hogy kiváló minősége okán a magyar élelmiszer világhírű, azonban a valóság az, hogy a Kárpát-medencén túl alig ismerik. Szerinte Magyarországon túl sok különböző védjegyet használnak a hazai élelmiszerek minőségének jelzésére. Mint azt tudatta, ez a sokféleség megzavarja a fogyasztókat, emellett a védjegyek jelentését nem lehet nemzetközi szinten kommunikálni. A NAK alelnöke úgy véli, ezekre a problémákra az volna a megoldás, ha a sokféle jelzés helyett egy „valós tartalommal” bíró védjegyet használnának.
Fehérvári Tamás köszöntője és Éder Tamás beszéde után szakmai előadások következtek négy témakörben. Elsőként Pető Krisztina, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara élelmiszeripari szakterület termékfelelőse tájékoztatta a jelenlévőket a „Borászat termékfejlesztésének és erőforrás-hatékonyságának támogatása” című pályázati felhívásról, melyet 40 milliárd forint értékben hirdettek meg.
A „Termelői csoport és termelői szervezetek létrehozása” tárgyú pályázati felhívástervezetet Barta István, a Földművelésügyi Minisztérium főtanácsosa ismertette, majd „A Rövid Ellátási Lánchoz kapcsolódó beruházások támogatása az élelmiszeripari és borászati területen” tárgyú pályázati felhívástervezetről hallhattak a résztvevők. Utóbbit, ahogy az „Innovációs operatív csoportok létrehozása és az innovatív projekt megvalósulásához szükséges beruházás támogatása” című pályázati felhívástervezet is Nagy Attila, a Miniszterelnökség Agrár-vidékfejlesztési Államtitkárságának főosztályvezetője ismertette.
Forrás: Kadarka.net, Steiner Viktor
