Süli János már sokadik alkalommal volt vendége a megyei közgyűlésnek, amit maga is hasznosnak nevezett, hiszen a testület így elsőkézből értesülhet az atomerőművi beruházással kapcsolatos információkról. Legutóbbi tájékoztatása óta azonban történt egy s más – ukrán-orosz háború, új kormányzati struktúra, előrelépések a paksi projektben –, ami okot adhatott a találkozásra. Az államtitkár rögtön az elején leszögezte, hogy a szomszéd országban dúló háború nem gátolja a paksi beruházás előrehaladását – a szankciók egyelőre nem érintik a nukleáris energetikát. Előrelépés történt a projekthez szükséges engedélyeztetés terén, hiszen az Országos Atomenergetikai Hivatal zöld utat biztosított az új blokkok résfalának építéséhez. Új kormányzati szerepkörét tekintve elmondta, hogy a külügyi tárcához való csatlakozás nagyobb hatékonyságot eredményezhet a jövőben, és a konkrét építkezés mihamarabbi megkezdésével tartható a célkitűzés, mely szerint 2030-ra megvalósul a paksi beruházás.

Fehérvári Tamás, a közgyűlés elnöke a megyei önkormányzat további támogatásáról biztosította Süli Jánost.

Szabó Csaba beszámolójából kiderült, hogy a regisztrált bűncselekmények megyei mérőszámaiban nem történt jelentős változás az elmúlt év adataihoz képest. Az utóbbi tizenegy évben viszont most volt a legalacsonyabb a kiemelten kezelt bűncselekmények száma. Tavaly például nem történt emberölés, csökkent a testi sértések, az önbíráskodás, a rongálás és a lakásbetörések száma, ugyanakkor hatszor annyi közokirat-hamisítás történt. Az ittas vezetés és a közúti balesetek statisztikája bár mérséklődött, ám így is 259, illetve 55 esetről számolt be a rendőrség vezetője. Az embercsempészek azonban egyre inkább elkerülik megyénket, ahol a megfelelő intézkedéseknek hála immár sokkal magasabb a lebukás kockázata. Tolna több szempontból is dobogós helyen végzett a megyék között a bűnüldözés és a nyomozáseredményesség tekintetében. Szabó Csaba meggyőződése, hogy a statisztikai adatokon túl a lakosság visszajelzései is rendkívül fontosak. További céljaik között szerepel – többek között – megítélésük javítása, hogy egy professzionális, biztonságot nyújtó, a lakosság és a helyi közösségek iránt felelősséget vállaló szervezet képét lássuk viszont a Rendőrségben.

Balázs Gábor 1608 tűzoltói eseményről számolt be az elmúlt évből – hozzátette: ez igen jó tűzbiztonságot jelent a megyére vonatkozóan. A műszaki mentések száma viszont mintegy tíz százalékkal növekedett. Ez például összefüggésben van a szélsőséges időjárási jelenségekkel. Nem is feltétlen a tűzesetek okoztak kihívást a szervnek, ugyanis ezen a téren húsz százalékos visszaesés látható. Ezen belül pedig inkább a szabadtéri tüzek kerültek előtérbe, amelyeket az emberi gondatlanság és szintén az időjárás keresztmetszete okozott. Megyénkben közel 700 tűzoltó végez szolgálatot hivatásos és önkéntes formában. Gyarapodott az elmúlt években az önkéntes tűzoltó egyesületek száma, így jelenleg 24 közösség dolgozik a megyében, méghozzá nagy hatékonysággal. Ennek okai között szerepel, hogy az egyesületi kollektívák kiváló helyismerettel rendelkeznek, képesek gyorsan a helyszínre érni, illetve valódi közösségként, lokálpatriótákként végzik szolgálatukat. Egy példaértékű eredményről is említést tett Balázs Gábor: a Bonyhádi Tűzoltó Egyesület büszkélkedhet az év egyesülete címmel.

A közgyűlés egyöntetűen kifejezte köszönetét mind a Rendőrség, mind a Katasztrófavédelem áldozatos munkájáért.

Mint az a Sió fejlesztéséről szóló előterjesztésből kiderült, a Sió Gemenci árvízkapujának felújítására már sor került, s a siófoki zsilip felújítása jelenleg is tart. További eredményként könyvelhető el, hogy a vízügy országos szerve a csatorna teljes szakaszára vonatkozó tanulmánytervet készített el, amelyre egy a Balaton és a Sió-csatorna elsősorban vízkormányzási, vízszabályozási fejlesztéseit szolgáló projektet épít fel.

Ami a megyei önkormányzat fejlesztéseit illeti, összesen négy pályázatról beszélhetünk. Ezek közül a Sió turisztikai fejlesztésének első ütemére irányuló projekt mintegy 340 millió forintot tesz ki. Ebből öt megálló épület, tizenkét kiszálló létesítmény, valamint a kapcsolódó úszóstégek készülhetnek el. Harcon, Pálfán és Kölesden már állnak a megállók, viszont az úszóművek és kiszállók telepítése, illetve megépítése folyamatban van.

A csatorna kerékpáros fejlesztésének első üteme négy és fél kilométernyi bicikliutat foglal magában, ami a Sió-töltésen húzódik Szekszárd és Sióagárd közigazgatási határától Harcig. E projekt – többlettámogatással együtt – több mint 410 millió forintból valósul meg várhatóan július első felében.

A vízi turisztikai szolgáltató központ és a kapcsolódó kerékpárút kialakítása a Szekszárdi Kajak-Kenu Sportegyesülettel közös, immár 335 millió összértékű projekt. A turisztikai központ már megvalósult, ugyanakkor többlettámogatás igénybevételére volt szükség, így a kerékpárút építése még folyamatban van.

A „Szárazföldön és vízen a Sió mentén 4. ütem” elnevezésű projekt esetében elmondható, hogy mintegy félmilliárd forintból valósulhat meg egy a Völgység patakon átívelő híd, a Sió-menti kerékpárutat hálózatba kapcsoló közel fél kilométernyi – hiányzó – kerékpárút, valamint a Harc és Simontornya belterületén kiépítésre kerülő kerékpárút.

A Sió projekttel kapcsolatos beszámoló mellett az ITP-t (Integrált Területi Program) módosító javaslatot is elfogadta a Közgyűlés. Utóbbira azért volt szükség, mert az új fejlesztési ciklusra vonatkozó elképzeléseket tartalmazó dokumentumot az időközben megváltozott helyzethez kellett szabni.

A grémium utolsó napirendi pontja tárgyalása során száz-százezer forintos támogatásban részesített két alapítványt. Az összeg a dombóvári Kerekesszabadság Alapítvány tizenkét férőhelyes, fogyatékosok lakhatását segítő „SzereTLak” otthonának munkájához, valamint a Faddi Meseház Alapítvány által működtetett Mítosz-Mesegaléria fenntartásához járul hozzá.