A fórum felélesztése és felkarolása olyannyira sikeres, hogy a megyehatárokon túl mintaprojektként tekintenek rá – büszkélkedett. Mindez annak köszönhető, hogy a tanács által szervezett előadás-sorozatok színvonalasak, és sokan dolgoznak áldozatosan a fórum működtetéséért.
A főjegyző szerint példás viszony alakult ki a rendőrség és a roma emberek között, de sok más szervezet is – egyházak, civilek, vagy a tudományos szféra – igazán jól megérti őket.
A roma embereket érintő problémákat folyamatosan kutatják, s talán a mai napig vitatott, mely területen érdemes egy-egy missziót indítani; sokan próbálják kitalálni, hogy a romáknak mire van szükségük. Az oktatás és a munkalehetőségek biztosítása is lényeges, ugyanakkor képesnek kell lennünk megérteni a gondolataikat, tisztelni a kultúrájukat és elfogadni a szokásaikat – fogalmazta meg a véleményét dr. Gábor Ferenc.
A főjegyző Feuerbachot idézte: „az vagy, amit megeszel”. Majd elmondta, hogy egyetért a mondással, amelyben az ételt a tudással is helyettesíthetjük. Úgy gondolom, pontosan annyit érek, amennyi tudást, szakértelmet magamévá teszek életem során – következtetett.
Az „Óvodától az egyetemig” című konferencia valamennyi előadása alátámasztja az önképzés, a tudásgyarapítás fontosságát.
Rendőr Peti, Rosszcsont Ricsi és Rozi segít a gyerekkel megismertetni a közlekedési szabályokat, azt, hogy hogyan kell viselkedni idegenekkel és nem utolsó sorban, hogy a rendőröktől nem kell félni. Ez is az üzenete a konferenciának, amelyen tanárok, hivatali- és önkormányzati dolgozók vettek részt, akik segíthetik a roma fiatalok felemelkedését.
Illés László, a bűnmegelőzési tanács titkára, az ülés levezető elnöke bevezetőjében elmondta, céljuk az volt, hogy a cigányság felemelkedésének kérdéskörét több szempontból is megvilágítsák. A megyében működő roma szervezetek vezetőinek köszöntői után Vörös Ferencné a Fejér megyei főkapitányság bűnmegelőzési osztályvezetője az OVI-Zsaru program sikeréről számolt be.
A program célja, hogy feloldják a gyerekekben a szűkebb környezetből származó információk alapján kialakult félelemérzetet, amit az kelt bennünk, ha igazi rendőrrel találkoznak. A felnőttek ugyanis olykor azzal próbálják fegyelmezni a kicsiket, hogy zsákba teszi, és elviszi őket a rendőr. Sokat lendít a program megvalósításában a három bábú, a Rendőr Peti a Rosszcsont Ricsi és Rozi. Segítségükkel könnyebben rögzülnek a gyerekekben a közlekedési szabályok, ahogyan az is, hogy kell viselkedni az idegenekkel a játszótéren, vagy ha becsöngetnek a lakásba. Mivel jó a rendőrség kapcsolata az óvodákkal, s a programban számíthatnak az óvónők támogatására.
A Dankó teleptől a katedráig címmel Mihalovics Zsolt, a bogyiszlói általános iskola tanára tartott egyetemi szintű elemzést a település roma lakossága három nemzedékéről, ami nem is csoda, ugyanis a PTE romológiai tanszékén e témáról írta a szakdolgozatát. A település 2200 fős népességének 30 százaléka beás cigány. Annak, hogy ők elvégezzék az általános, majd a középiskolát, és eljussanak a felsőoktatásba, az első és legfontosabb feltétele, hogy a családnak legyen rendszeres jövedelme.
Ugyanakkor a beilleszkedés és a tanulás magában hordja az asszimilálódás veszélyét. A kultúra és a nyelv ismerete az identitás megőrzésének a záloga, tette hozzá az előadó. A konferencia kedves színfoltja volt, amikor a tanár és két diákja, valamint Orsós Zoltán rendőrtiszt roma népdalt adott elő két gitárral és két kannával kísérve. Jakab Natália, a Gandhi Gimnázium előadásában bemutatta az intézmény sokoldalú oktatási nevelési és kultúra-megőrző tevékenységét. Az iskola két diákja Orsós Imre és Bogdán Erzsébet cigánytáncot adott elő.
Dr. Orsós Anna a Pécsi Tudományegyetem romológiai tanszékének vezetője saját életéből vett példával is illusztrálta, hogy a romáknak nem könnyű eljutni az egyetemig. Még általános iskolában történt, amikor egy matekpélda kapcsán kiderült, nem tudja, hogy a banán és a narancs déli gyümölcs, ugyanis ők otthon sosem használták ezt a kifejezést. Statisztikai adatokkal mutatta be, miként alakul a teljes lakosság, illetve azon belül a romák számának alakulása a felsőoktatásban. Lassan, de növekszik a számuk és az arányuk, egy cigány fiatalnak azonban ötvenszer kevesebb az esélye, hogy diplomát és hatszor, hogy szakképesítést szerezzen. Hátráltatja őket például a szülők alacsony iskolai végzettsége, nem ismerik az iskolákkal kapcsolatos kommunikációs formákat, mások az elvárásaik, mint a nem roma szülőknek.
Forrás: TEOL.hu, Ihárosi Ibolya
