Szőtsné Karkus Zsuzsanna pszichológus előadásában a kamaszok serdülőkori problémáiról számolt be. Elmondta, hogy manapság mennyire kitolódik ez az életkor, a tíz éves kortól néha egészen a húszas évek végéig is eltarthat, késleltetve a szülőktől való leválás folyamatát. Komoly probléma, hogy hiányzik a munka becsülete, értékek tűnnek el, és az igazi példaképek helyébe celebek lépnek. A kamaszokra jellemző a végletes kritikusság, a szerepek kipróbálása, élményekre vágyakozás. „Nem hoztam el a bölcsek kövét a kamaszkori problémák megoldására, de az élményalapú pedagógia, a tevékenykedve tanulás mind-mind fontosak, hiszen fejlesztik a problémamegoldást, kommunikációt, bizalmat, önállóságot, és motivációt. A fiatalok saját élményeiket hitelesebbnek élik meg, kapcsolatokat építhetnek általa és a toleranciájuk is nő.” – világított rá Szőtsné Karkus Zsuzsanna.
Jeszenka Ildikó főigazgató-helyettes (AM Dunántúli Agrárszakképző Központ, Csapó Dániel Mezőgazdasági Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium) saját pedagógusi gyakorlatából hozott példákat, és kiemelte a köznevelési intézmények felelősségét a segítségnyújtásban. Mint elmondta, a valós probléma felismerése sem egyszerű, mert az iskolának csak szűrt információi vannak a tanulókról. De ha segíteni próbálnak, a szülői támogatásra is szükség van. Büszkén mesélt arról az intézményben működő pedagógus közösségről, akik személyesen is felelősséget vállalnak egy-egy gyerek sorsáért.
Fábián Anita szakmai vezető (Szekszárdi Humánszolgáltató Központ Család-és Gyermekjóléti Szolgálat) előadásában bemutatta a Szolgálat szerteágazó munkáját. Mint elmondta, a tavalyi évben 648 gondozottat tudtak munkájukkal segíteni, ami 239 családot, illetve 333 gyermeket jelent. Egyszeri segítségnyújtásban nagyjából ugyanennyien részesültek.
A Tanács következő ülését novemberben tarja, amikor a vagyonvédelem témakörében hallhatnak előadásokat az érdeklődők.