TOLNA MEGYE hivatalos lapja
Itthon Tolnában!
2021. október 15.,
Teréz
BEMUTATKOZÁS FEJLESZTŐ MEGYE RENDEZÉSI TERVEK ÉRTÉKEINK
PÁLYÁZATOK KÖZGYŰLÉS HIVATAL PARTNEREINK KÖZÉRDEKŰ ADATOK

Pályázatok

Elnöki köszöntő

Hírek

Településeink

Galériák

Eseménynaptár:

Hat kategóriában 15 értékkel bővült a megye értéktára 2020.09.30


Nagydorogon tartotta kihelyezett ülését a Tolna Megyei Értéktár Bizottság múlt héten, ahol 19 beérkezett javaslatot vitattak meg, melyek közül 11 érték bővíti a megyei értéktárat a továbbiakban. A tavaszi Kincses Tolna Megye Értékvetélkedőre diákok készítettek további 18 érték javaslatot, melyek közül most öt került fel a lajstromra.
A Tolna Megyei Értéktár Bizottság a nyáron életbe lépett új kormányrendelet értelmében helyi értékek felvételéről is dönt azon települések esetében, ahol nem működik helyi bizottság. Ezen alkalommal zombai felterjesztés kapcsán döntött arról, hogy Boros Jolán roma származású operaénekes munkásságát helyi értéknek nyilvánítja.
A Tolna Megyei Értéktár jelenleg 440 értéket számlál, 66 településen végeznek értékfeltáró munkát.
Az ülésen elhangzott, hogy az idei tanévben is megrendezésre kerül a Kincses Tolna Megye Értékvetélkedő a fiatalok számára, bár a koronavírus járvány miatt a megvalósítás formája elképzelhető, hogy online lesz.
Az ülést követően a bizottság tagjai megtekintették a nagydorogi értékeket.

Nagydorog_értéktár_ülés (2)
A Bizottság hat kategóriában összesen tizenöt értékkel növelte a megyei értékek számát, ezek a következők:
Agrár- és élelmiszergazdaság kategóriában került az Értéktárba:
DECSI ZÖLD SZAGOS
Különleges, muzeális értéket képviselő ősi fajta, amelyet 2 hektár területen termesztenek a Decsi Szőlőhegy Aranydomb-dűlőjén.
ATTALAI TÜKRÖS TÁJPONTY
Európa szerte és hazánkban is méltán híres az attalai tenyészponty. A II. Világháborúban teljesen kipusztult, de később sikerült újra kitenyészteni.
tükrös tájponty
Épített környezet kategóriában került az Értéktárba:
NEPOMUKI SZENT JÁNOS-SZOBOR, ATTALA
A Dózsa György utcában áll hasáb alakú talapzaton a folyók, hidak és a vízen járó hajósok, halászok, vízimolnárok védőszentje, Szent János kőszobra. Az alak papi ornátusban látható, kezeiben feszülettel, mellette két térdelő angyallal. A talapzaton 1793-as évszám a szent vértanúságát ábrázoló dombormű látható, alatta kettős monogram. A szobor műemlékvédelem alatt áll.
CSAPÓ-SÍRKERT, TENGELIC
A – ma már használaton kívüli temető – a magyar törtelem olyan nagy alakjainak sírhelye, akik hozzájárultak a XIX. századi Magyarország fejlődéséhez, hazánk modernizálásához.
Ipari és műszaki megoldások kategóriában került az Értéktárba:
ELSŐ MAGYAR HŐLÉGBALLON-TÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNY
Az újkori hőlégballon repülés egyik úttörőjeként alig 10 évvel Amerikát követően Magyarországon fejlesztették ki a hőlégballon modern kori változatát. Az első magyar hőlégballon, amely a HA-001 lajstromjelet kapta, 1977. XI. 3-án az őcsényi repülőtéren emelkedett először levegőbe. Ennek emlékére 40 év elmúltával az őcsényi Pannónia ’76 Alapítvány közadakozásból emlékművet emelt.
Ezzel egyidőben létrejött a repülőtéren a hőlégballon történeti múzeum is.
Őcsény_hőlégb_2
Természeti környezet kategóriában került az Értéktárba:
SÖTÉTVÖLGY
A Szekszárdtól 12 km-re délre elterülő Sötétvölgy a Szekszárd-Geresdi dombság egyetlen természetvédelmi területe, mely 1975 óta helyi védelem alatt áll védett növény és állatvilága, lösz formakincse, pihenőhelyi és környezeti nevelési jelentősége miatt. Különlegessége az Erzsébet tisztás melletti 170 éves cseres-tölgyes, amely Tolna megye legidősebb erdeje.
KELETI AJTÓSCSIGA
A hazánkban is ritka, védett faj országos előfordulása 3 helyről ismert. Tolna megyében a Sötétvölgyi Parkerdő az egyetlen ismert előfordulása.
A keleti ajtócsiga délkelet-európai faj. Magyarország az elterjedésének északnyugati határán fekszik, összesen három helyről - Bátorliget, Szekszárdi-dombság, Kelet-Mecsek- ismert.
Védett, eszmei értéke 50 000 Ft.
IMSÓSI-ERDŐ
Az Imsósi-erdő helyi jelentőségű védett természeti terület. Védetté nyilvánítása 2000-ben történt. 54,7456 hektár területen fekszik. Védett és fokozottan védett növény- és állatfajok élnek itt, pl. dunavölgyi csillagvirág, széleslevelű nőszőfű, nyári tőzike, kardos lepke, nappali pávaszem, egerész ölyv, vidra.... Az erdő a magyar kultúrtörténet egyik kiemelkedő emléke. A Rákóczi szabadságharc idején itt vert tábort Vak Bottyán serege. Az akkor épített sáncok maradványai még ma is felismerhetők. A Duna mentén a rómaiak óta nem építettek ekkora védműveket.
Imsósi erdő_VB
fotó: Vincze Bálint
Sport kategóriában került az Értéktárba:
SIPOS MÁRTON ÚSZÓ MUNKÁSSÁGA
(1900. január 19. - 1926.december 11.)
Méltán lehetünk büszkék megyeszékhelyünk szülöttére, aki hihetetlen gyorsasággal robbant be a 20-as évek úszósportjának világába és korai haláláig meghatározó személyisége volt a magyar és nemzetközi úszósportnak, elősegítve annak nemzetközi elismerését. Úszó technikájával és idejével jóval megelőzte korát.
Sipos Márton 1900-ban született Szekszárdon, egy földbirtokos családban. Az úszósport alapjaival Schwarcz bácsi uszodájában a mai Luther téren álló Hungária gőzfürdő nyitott úszómedencéjében ismerkedett meg. A Garay János Gimnáziumban érettségizett 1918-ban, majd 1923-ban a Keszthelyi Gazdasági Akadémián végzett. Itt kezdett el komolyabban úszni 1920-ban. A következő évben már magyar bajnok volt. Legkimagaslóbb eredményét 1922-ben érte el, világrekordot úszott 100 méteres mellúszásban. Magyar vonatkozásban teljesítményének nagyságát jelzi, hogy 100 m-es mellúszás világcsúcsot magyar úszó 71 évvel később úszott, 1993-ban Güttler Károly. A 100 méteres mellúszásban idejével, technikájával Sipos Márton messze megelőzte korát.
Karrierje elején, 26 évesen tüdőgyulladásban hunyt el.
TOLNAI KAJAK-KENU SPORTEGYESÜLET TEVÉKENYSÉGE
Tolna megyében elsőként 1971-ben alakult kajak kenu szakosztály a Szekszárdi Központi Sportegyesületben. Az edzések a Fadd-Dombori csónakházban folytak, főleg tolnai fiatalokkal. A vízitelepre történő kijárást megnehezítette a távolság, ezért a sportág tömegesítése nem tudott megvalósulni. A megoldás a szakosztály Tolnára költöztetése lett új vízitelep építésével, 1979-ben, mely azóta tanmedencével, konditeremmel, gimnasztikai teremmel is rendelkezik.
1991-ben önálló szakosztályként megalakult a Tolnai Kajak-Kenu Sportegyesület.
A szakosztály jelentős versenyrendezési tapasztalatokkal rendelkezik. Két vidékbajnokságot, vidéki ORV versenyt rendezett Fadd Domboriban. Teljes taglétszáma 93 fő, versenyzői engedéllyel rendelkezők száma 68 fő. Számos világ- és európa bajnoki cím bizonyítja az egyesület kiemelkedő tevékenységét.
Kulturális örökség kategóriában került az Értéktárba:
1770-BEN KÉSZÜLT „RÁTÉTES TERÍTŐ"
A református liturgikus textíliák az 1700-as években jelentek meg, rövid idő alatt elterjedt használatuk az istentiszteleteken, az úrasztala, úrvacsora osztáskor a klenódiumok valamint a szent jegyek letakarására szolgálnak. A textília alkalmas a magyar hímző művészet múltjának, legrégibb rétegeinek tanulmányozására, hiszen az úrasztala textiljeinek színét, anyagát és díszítését liturgiai előírások nem kötötték meg, így ezek sokban megegyeznek a világi célra készült textilféleségekkel.
(A terítő a Nagydorogi Református Templom érték részeként jelenik meg a megyei értéktárban.)
GRÓF SZÉCHÉNYI SÁNDOR MUNKÁSSÁGA
Széchényi Sándor több mint 21 évig töltötte be Tolna vármegye főispáni tisztét. Tevékenységét elismerve Ferenc József 1906-ban a főrendi ház alelnökévé nevezte ki. Széchényi Sándor rangját, jelentős vagyonát és tudását kihasználva országos hírnévre tett szert. A filoxéra fertőzés idején irányításával szervezték meg a védekezést és szőlő telepítésekkel biztosította sok ezer ember megélhetését. Bezerédy Pál irányításával megszervezték Tolna Vármegyében a selyemhernyó tenyésztést. Támogatta és szorgalmazta külföldi tenyészállatok behozatalát. Ebben az időben lendült fel a bonyhádi vörös tarka tájfajta szarvasmarha tenyésztése. Hozzájárult a szekszárdi gimnázium és a múzeum építéséhez. Közbenjárására 1905 jún. 17-én Tisza István engedélyezte Szekszárd várossá nyilvánítását. Munkássága megyei szinten is példaértékű.
VÉGH ANDRÁS FESTŐMŰVÉSZ MUNKÁSSÁGA
Végh András festőművész Tolnán született 1940-ben, 1955-1959 között végezte el a Képzőművészeti Gimnáziumot, majd 1960-1967 között a Magyar Képzőművészeti Főiskolát. Festészete a kortárs magyar képzőművészet egyedi, érdekes színfoltja, számos művészeti díj, bel- és külföldi ösztöndíj után már 1994-ben Munkácsy Mihály díjjal, majd 2000-ben Mednyánszky-díjjal, 2015-ben, a Festészet Napja alkalmából Életmű-díjjal ismerték el munkásságát.
„Végh András művészete stíluskényszer nélküli, az eseményeket magába szívó, feldolgozó és önmagát újrateremtő individuális kreativitás.”
„Végh András képein átjátszanak az események a valóságból a groteszk jelenségek álomélességű világába, oda, ahol az érzéki csalódásokból ismerős dolgok történnek, mozdulatok nyúlnak meg az árnyékvetés képlékenységével.”
SZEKSZÁRDI SZÜRETI NAPOK
A Szekszárdi Szüreti Napok a Szekszárdi borvidék és Szekszárd Megyei Jogú Város legjelentősebb és legnagyobb fesztiválja, melynek egyediségét a helyi hagyományok és a kitűnő szekszárdi borok adják. A Szekszárdi Szüreti Napok érdeme, hogy életben tartja a hagyományokat.
A rendezvény színes, magas színvonalú, a néphagyományokhoz erősen kötődő, értékteremtő és őrző programokat szolgáltat öt évtizede a városlakóknak, ill. az ország minden területéről érkező látogatóknak, támaszkodva a civil szférára is.
A Szüreti Napok fontos küldetése, hogy ebben az időszakban a város és a térség összes pincészete egy központi helyen található meg, a megyeszékhely főterén. A rendezvényen országosan egyedülállóan csak szekszárdi illetve tolnai borászatok borai jelennek meg.
A hazai gasztrokulturális fesztiválok közül kiemelkedik nézőszámával és kulturális programjával.
Bartina
BARTINA NÉPTÁNC KÖZHASZNÚ EGYESÜLET TEVÉKENYSÉGE
Az egyesület megalakulása óta szívvel lélekkel fáradozik azon, hogy megőrizze a tánc hagyományát és átadja a fiatal korosztálynak, megyei, országos, nemzetközi viszonylatban. Az egyesület munkáját számos díjjal és kitüntetéssel ismerték el, melyek emelik Szekszárd, Tolna megye és Magyarország tekintélyét. Az egyesület munkájában fontos szempont, hogy a gyerekek nem csak színpadi produkciókat tanulnak, hanem tovább tudják vinni a hagyományokat, a néptánc életformájukká válik, fontos számukra a régi szellemi örökség tisztelete. Közösségformáló és összetartó ereje van.
A jelenlegi Bartina Néptánc Közhasznú Egyesület 290 főt számlál. Nyolc korcsoportban, 5 évestől 35 éves korig táncolnak a táncosok. A fellépések, fesztiválok, versenyek mellett olyan eseményeket szerveznek, amely erősíti a táncosok identitását, növeli a szórakozási alkalmait, bővíti a barátkozás lehetőségeit.
Az egyesület 8 korcsoportjának 2018-ban 147 fellépése volt, ebből 16 külföldön.
Az egyesület beágyazódott Szekszárd kulturális életébe. Társadalmi szerepe megkérdőjelezhetetlen. A város nagyrendezvényeinek, társadalmi ünnepeinek elengedhetetlen szereplői, szervezői.
MATÓKNÉ KAPÁSI JULIANNA NÉPTÁNC OKTATÓI MUNKÁSSÁGA
Matókné Kapási Julianna a Bartina Néptánc Együttes egykori táncosa, jelenleg művészeti vezetője gyermekek ezreinek tanította és tanítja a Kárpát-medence tánckultúráját. Személye mára összeforrt a „Bartinával”. Több város, több nagy táncos műhely vette át tőle a módszerét, amely a felmenőrendszeres néptánc oktatásuk alapja lett. Erre épült a 1993-ban létrehozott művészeti alapiskolai képzés is.
Matókné Kapási Juliannát a megyeszékhely kulturális életének mozgatórugójaként ismerjük. Munkája, hivatása során folyton a kihívásokat keresi, azokat a módszereket kutatja, melyekkel az adott kor embereinek életébe a kultúrát becsempészheti. Szakmájának szeretete, kitartása, odaadása méltó például szolgál a kultúraközvetítésben jelenleg és az elkövetkezőkben tevékenykedő nemzedékeknek. Munkáját pályafutása során számos díjjal is elismerték.
Fejlesztő Megye
Törvényi változások Területfejlesztés Vidékfejlesztés Koordinációs és szakmai kapcsolatrendszer Partnerségi terv Projektlista Itthon Tolnában ÁROP pályázat
Rendezési tervek
Megyei rendezési terv Szekszárd MJV településrendezési terve Településrendezési tervek Megyei településfejlesztési programok, javaslatok Területfejlesztési programok, javaslatok
Értékeink
Tolna megye értékei Tolna Megyei Értéktár Bizottság Védett természeti értékeink Védett műemlékeink Kincses Tolna Megye Applikáció
Közgyűlés
Köszöntő Tisztségviselők Képviselők Bizottságok Hatályos rendeletek Döntések Ülések A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének szervezeti struktúrája Elnöki beszédek
Hivatal
Feladat- és hatásköre A Tolna Megyei Önkormányzati Hivatal alaptevékenységének kormányzati funkció szerinti megjelölése: A Tolna Megyei Önkormányzati Hivatal vezetői Köztisztviselők Szervezeti egységek Szervezeti és Mûködési szabályzat Választási információk Állásajánlatok Kiadványok Tolna Megyei Klímairoda
Partnereink
Nemzetközi kapcsolatok Nemzetközi szervezetek Europe Direct Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége Tolna Megyei Nemzetiségi Önkormányzatok Tolna Megyei Bűnmegelőzési Tanács TMFÜ Nonprofit Kft. Tolnáért Nonprofit Közhasznú Kft.
Közérdekű adatok
Közzétételi lista Közbeszerzések ÁSZ jelentések Éves összefoglaló jelentések Letölthető nyomtatványok Archívum Közérdekű adatok igénylése Szerződések Bírósági ülnökválasztás