A testület mindössze egy érdeklődő felvetéseit hallgatta meg, nevezetesen Zaják Ritáét, aki a szekszárdi uszoda ügyének előrehaladásában kérte a vármegye segítségét, valamint a TOP-os fejlesztések kapcsán érdeklődött. Fehérvári Tamás, a vármegyei közgyűlés elnöke válaszában elmondta, hogy a hivatal illetékes osztálya a jövőben áll rendelkezésére egy részletes egyeztetést illetően. Megjegyezte továbbá, hogy korábban már felajánlották a vármegye segítségét egyes projektek sikerre vitele érdekében, ám akkoriban a városvezetés nem kívánt együttműködni.
Az elmúlt hónapok fejleményeiről szóló beszámoló szót ejtett a vármegyei kitüntetések ünnepélyes átadásáról, valamint egy másik, szintén fontos, szeptember 1-jei dátummal rögzített eseményről: a „Tolna109” összefogással a jövőnkért elnevezésű, 215 millió forint összköltségű projekt közbeszerzési eljárásának megindításáról.
E napirendi pont lajstromára számos további sikeres projekt került fel, melyek között megemlíthetjük például – a Hungarikum pályázatnak köszönhetően megvalósult – új Gasztromegye kisfilmeket.
A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Plusz projektjeit illetően is történt számadás, hiszen az idei év júliusában összesen négy fejlesztési elképzelés kapott támogatói döntést. Ennek értelmében Nagymányok 110 millió forintot fordíthat fogorvosi rendelő és szolgálati lakás kialakítására, míg majdnem 400 millió forint segíti az egészségügyi alapellátás fejlesztését Kurdon és Csibrákon. Bátaszék két projektjével is sikeres: ugyancsak szociális alapszolgáltatások fejlesztésére költhet el első ütemben 400 millió forintot, több mint 237 milliót pedig a második ütem megvalósítására.
Az előterjesztés konzorciumi megállapodásokat részletező lapjairól kitűnik, hogy számos településsel karöltve összesen kétszáz TOP-os, és TOP Plusz-os támogatási konstrukciókra adott be pályázatot Tolna Vármegye Önkormányzata.
A költségvetés szokásos, negyedéves felülvizsgálata is megtörtént, amelynek értelmében az idei évre – eredetileg meghatározott – 977 millió forint immár 1 milliárd 66 millió forintra növekedett, főként az új források miatt. Ami a vagyongazdálkodást illeti: új rendeletbe foglalták a vármegyei önkormányzat vagyonát, valamint a gazdálkodás szabályait. A dokumentum tartalmazza például, hogy az uniós, illetve hazai forrásból megvalósult projektek vonatkozó elemei – úgy, mint a Sió projektből megépült kerékpárút, épületek stb. – az önkormányzat vagyonát képezik. Ezen felül a szellemi termékeknek minősülő klímastratégiai tanulmány vagy területfejlesztési koncepció és program is a vagyoni kört gyarapítja, akárcsak az önkormányzati cégek üzletrészei.
Talán kevesek tudják, hogy a vármegyei önkormányzat hatáskörébe tartozik Tolna vármegye jelképei használatának szabályozása. Így például a vármegye lakosságának összetartozását, a történelmi, szellemi, gazdasági és kulturális örökségét szimbolizáló önkormányzati jelképek – címer, zászló és pecsét – használatának igényével mindenkinek a hivatalhoz kell fordulnia. Az erről szóló rendelet újra alkotását a megyékről vármegyékre való áttérés indokolta.
Szintén a vármegyei elnevezés okán fogadta el a Közgyűlés a hivatal belső szervezeti tagozódását, létszámát, munka- és ügyfélfogadási rendjét meghatározó előterjesztési javaslatot. Ennek értelmében úgy határoztak, hogy a hivatali létszámkeretet huszonhét főben maximalizálják; a munkaidő hétfőtől csütörtökig 8 órától 16:30-ig, míg pénteken 14 óráig tart; a Közgyűlés elnöke és alelnökei minden hónap első hétfőjén 13 órától 16 óráig, a jegyző hétfőnként 9 órától 13 óráig, a hivatal alkalmazottai pedig hétfőnként 9 órától 13 óráig, szerdánként pedig 13 órától 16 óráig tartanak ügyfélfogadást.
