Fehérvári Tamás az ’56-os megemlékezést egyszerre szomorúnak és büszkének is nevezte. Mint fogalmazott: a forradalom sebhelyet ejtett a magyarság szívén, de ez a heg emlékeztet bennünket a bátorságunkra, és nem engedi elfelejteni a szabadságharc leverését követő megtorlásokat sem. Az elnök szerint nem a csodán, hanem saját magunkon és helytállásunkon múlott, hogy Mohács, Világos, Trianon vagy éppen ’56 után is fennmaradt a nemzet.

Felidézte, hogy az október 23-i események büszkeséggel és reménnyel töltötték el a magyarok szívét, azonban annál fájdalmasabb volt a szovjet beavatkozás, amely utat tört az évtizedekig fennálló diktatúrának. A legvidámabb barakkot hazugságokkal és a jólét hamis látszatával tartották egyben – folytatta az elnök. Ehhez kapcsolódóan Mindszenty József szavait idézte:

„Az igazság igazság marad, ha hangját veszti is. De a hazugság hazugság marad, ha milliók hirdetik, milliók erőszakolják és százmilliók veszik is be.”

A megyei önkormányzat vezetője kijelentette: a nemzeti oldal nem tud kiegyezni azzal a korral, ami a gyáva jelentések időszaka volt; amelyben a szabad cselekedetek és szabad gondolatok nem vihették előre az országot; amelyben idegen ideológia diktált a hazaszeretet helyett.

Már egy évezrede a keresztény Európa határának utolsó őrszemei vagyunk – húzta alá az elnök. A magyarság mindvégig helytállt, ám köszönetet vagy segítséget nem kapott viszonzásul. Az 1956-ban cserbenhagyott ország most sem hagyja cserben sem a magyarokat, sem Európát. Amikor különböző földrészek új honfoglalói készülnek átrobogni hazánkon, hitet merítünk a forradalmi hősök példájából, és büszkén tekintünk vissza ezeréves helytállásunkra – hangoztatta Fehérvári Tamás.

Az elnök fontosnak nevezte, hogy a megye együtt ünnepelhessen a településekkel, és ezáltal megismerhesse múltjukat. Felidézve az ’56-os bonyhádi eseményeket, Fehérvári Tamás tiszteletreméltónak nevezte, hogy a vidék kitartott az igaz nemzeti ügy mellett, és az itt élő emberek közül sokan hőssé váltak.

(Fotó: Ótós Réka)