A majálisok hangulatát idézte pénteken a zombai szabadidőpark, ahol a Tolna Megyei Önkormányzat megrendezte a Vár a megye – Tolna Megyei Értékek Napját. Pavilonokkal és jókedvűen bográcsozó csapatokkal, önfeledten beszélgető Tolna megyeiekkel telt meg a jókora terület. A megyei önkormányzat meghívására 58 település önkormányzatának küldöttsége, összesen mintegy háromszáz vendég érkezett Zombára.

A települések képviselői, polgármesterek, önkormányzati dolgozók nem jöttek üres kézzel. Mindegyikük magával hozta faluja, városa jellegzetes, illetve saját készítésű élelmiszereit, italait, legyen szó lekvárról, befőttről, savanyúságról, vagy éppen borról, pálinkáról.

A második Tolna Megyei Értékek Napján Szűcs Sándor, az összejövetelnek helyet adó Zomba polgármestere köszöntötte a megjelenteket. Mint mondta, a 2000 fős településnek hatalmas megtiszteltetés, hogy helyet adhat a megyei rendezvénynek, melytől színesebbé válik a település köz- és a kulturális élete.

Fehérvári Tamás, a Tolna Megyei Közgyűlés elnöke nyitóbeszédében örömét fejezte ki, hogy az idén még több település fogadta el a megyei önkormányzat meghívását. Mint azt elmondta, a rendezvény célja, a megye településeinek egymáshoz való közelebb hozása azok értékei mentén.  Beszédében felhívta a figyelmet, hogy nem csak a nyilvánvalóan fénylő, vagy éppen divatos dolgokat kell értéknek tekinteni.

Példaként „A só” című népmesét idézte, melyben az öreg király elzavarja országából legkisebb lányát, amiért azt mondja neki, hogy úgy szereti, mint a sót. A mese szerint azonban amikor a király megparancsolja, hogy minden ételt só nélkül készítsenek el, akkor döbben rá, hogy ez a hétköznapi dolog milyen fontos az életben.

– Gondoljunk bele, milyen lenne, ha nem volna egy kedves nótánk, ami rólunk szól, ha egy tánc sem volna, amit nagyszüleink roptak, vagy, ha népviseletünk híján nem fejeződhetne ki vidékünk sokszínűsége – mutatott rá Fehérvári Tamás. Ezek nélkül nem lenne identitásunk, nem lennének közösségeink, de jövőnk sem – hangsúlyozta az elnök. Mint mondta, a települési értéktárak munkájának köszönhetően ez nem fordulhat elő. Értékeinket meg kell védeni, hiszen közös kincseink ügye mindenkit érint – emelte ki.

Fehérvári Tamás zárásként elmondta, a Vár a megye – Tolna Megyei Értékek Napja remek alkalom arra, hogy még jobban megismerkedjünk közös értékeinkkel, hagyományainkkal és egymással.

Értékekből pedig szerencsére bőven akad Tolna megyében. Ezt bizonyítja, hogy a három éve megalakult Tolna Megyei Értéktárba bejegyzett tételek száma elérte a háromszázat – derült ki dr. Say István, a megyei értéktár bizottság elnökének szavaiból. Mint mondta, ezzel az eredménnyel Tolna dobogós a megyék sorában. Hozzátette, eljött az ideje, hogy az értéktárból kiemeljék azokat az értékeket, melyek valódi minőségi büszkeséget jelentenek.

Ahogy a nemzeti értékek közül kiemelkednek a „Hungarikumok”, úgy emelkednek ki a megyei értékek közül a „Tolnaikumok”. Olyan értékek ezek, melyeket nemcsak Tolnában, de Magyarországon, sőt az országhatáron túl is sokan ismernek. Nehéz döntés volt, 20-25 tétel versengett a „Tolnaikum” címért, melyet első alkalommal végül hét megyei érték nyert el. A tervek szerint egyébként a Tolnaikumok listája évente 2-3 tétellel bővülhet majd.

A megyei értéktár bizottság döntése alapján „Tolnaikum” lett a „Sárköz népművészete”, a „Bonyhádi zománcáru és zománcedény”, a „Gyulaji dámszarvas”, a „Grábóci szerb ortodox búcsú”, a „Szekszárdi történelmi borvidék és borai”, a „Györkönyi pincefalu” és a „Szekszárdi vármegyeháza”.

A rendezvényen kimagasló aktivitásáért különdíjat kapott a bátaszéki települési értéktár, illetve a medinai települési értéktár. Előbbi egyébként már több mint száz helyi értéket gyűjtött össze.

A „Vár a megye” programkínálatát színesítette a Zombai székely mesemondók, a Nagyszékelyi Pajtaszínház, és a Zombai Hagyományőrző Egyesület fellépése, illetve a „borMegyetem” rendezvény. Utóbbin előzetes regisztrációt követően a Szekszárdi-, valamint a Tolnai borvidék tizenkét díjnyertes borát lehetett megkóstolni. Emellett megrendezték a kispályás labdarúgó „Megyekupát” is.

A Tolna megye értékeinek minél jobb megismerését egyébként remekül szolgálták azok a programok, melyeken a nap folytatásában a települések küldöttségei aktívan kivehették részüket.

„Kincses Tolna Megye”

A helyi értékek kerültek a középpontba a „Kincses Tolna Megye” – Élő Társasjáték helyszínein is, ahol a játékban résztvevő tizenhárom település csapatának különböző feladatokat kellett teljesítenie. A 12 helyszínből álló ötletes játék minden egyes állomása egy-egy megyei értéket, vagy egy-egy települést jelképezett, a feladatok pedig ezekhez kapcsolódtak.

A tolnai állomáson például selyemcérnát kellett gombolyítani, a bogyiszlóin fűszerpaprikát zsákolni, a nagymányokin szenet lapátolni és talicskázni, míg a decsin egy sárközi népdal eléneklése, a szekszárdin pedig – hóbortos – hébérszívás volt a csapatok tagjainak feladata.

A humoros elemekkel tarkított versenyben a szekszárdiak Bormámor fantázianevű csapata lett a harmadik helyezett, második helyen a kurdi Farkasok végeztek, míg a „Kincses Tolna Megye” győztese a házigazda zombaiak Kecskehegy névre hallgató formációja lett.

„Minden ízében Tolna megye”

A „Minden ízében Tolna megye” – Főzőverseny résztvevői az elkészített ételeken keresztül mutathatták meg településük egyediségét, gasztronómiai értékeit. A verseny zsűrijének elnöke a szekszárdi Juhos Markó mesterszakács volt.

Mint mondta, minden ételen érezni lehetett, hogy szívből-lélekből készítették. Hozzátette, nehéz dolga volt a zsűrinek, hiszen csirkéből, marhából, sertésből és vadhúsból is készültek fogások.

A verseny különdíjasa Kapospula lett, a harmadik helyen Gyulaj végzett, míg második helyet Őcsény szerezte meg. A legjobbnak pedig a bátaszékiek által készített paprikás csirkét választotta meg a zsűri.

Az eseményt bemutató galéria ide kattintva elérhető.

(Forrás: Steiner Viktor, Kadarka.net)