A Sió Felsőnyéken lép be Tolna megyébe. Itt kezdte a fejlesztési területeket, lehetőségeket feltérképező útját tegnap Fehérvári Tamás is. A megyei közgyűlés elnökét a stratégiai osztály munkatársai is elkísérték. Ahol lehetett, közvetlenül a Sió partján, a töltésen haladtak. Fehérvári Tamás – annak ellenére, hogy tegnap rekkenő hőség volt – Ozorától Simontornyáig biciklivel tette meg az utat. Eközben egy defektet is sikerült „begyűjtenie”, de nem ez volt számára a legnagyobb élmény, hanem az, hogy tapasztalta: minden településen vannak innovatív ötletek. Azzal is szembesült, hogy teendő is akad bőven, nem lesz egyszerű a Sió-völgy felvirágoztatása. A kirándulás során a saját tapasztalatok, benyomások megszerzésén túl a településvezetők véleményét is kikérték. Felsőnyéken Debella László polgármester fogadta a maroknyi csapatot. Szavaiból kiderült, hogy látnak fantáziát a Sió fejlesztésében, de saját ötleteik is vannak arra, hogy hogyan tudnának kapcsolódni a megyei önkormányzat programjához. A Sió viszonylag messze – másfél kilométerre – esik a falutól, az odajutás is kalandos kissé, de maga a csatorna vadregényes és egy természetvédelmi terület fekszik mellette. A faluban van sportpálya, újraéledő hagyománya a lótartásnak, halastó – csakhogy néhányat említsünk. A pékség ugyan megszűnt, de a kemencék még megvannak, a polgármester úgy gondolja, saját készítésű biotermékekkel becsalogathatnák a turistákat. Mint kiemelte, a kerékpárút kiépítését rendkívül jó ötletnek tartja.
Ozorán Nagy Istvánné polgármesterrel a Sió-hídon találkozott a közgyűlés elnöke. Szó esett arról, hogy a vár miatt mindenképpen érdemes volna egy kikötési lehetőséget építeni. Nagy Istvánné arról is beszélt, hogy nagyon sok a horgász, de vízi sportot már senki sem űz a Sión. Ozorán vannak helyben készült termékek, például sokan méhészkednek, így a mézzel, abból készült termékekkel „piacra lehetne lépni”.
A következő állomás, Simontornya első embere emlékeztetett arra, hogy már tíz évvel korábban is volt egy hasonló kezdeményezés. A város, amelynek szintén van egy vára, fontos állomás lehet, ha a csatornát fejlesztik. Uszoda nincs, ha a Siót alkalmassá tennék, ismét lehetne evezősportja a településnek, mint a ’40-es években. A régi strand kempingként fogadhatná azokat, akik akár kerékpáron, akár vízi úton érkeznének.
Fehérvári Tamás említette még Pálfán az önkormányzat tulajdonában lévő malomépületet, amelyet felújítva hasznosítani lehetne. Most már csak a forrást kell megtalálni – mondta a megyei közgyűlés elnöke. Mint kifejtette az ITP (Integrált Területi Program) ehhez „kevés”, más források bevonására is szükség lehet, így európai uniós pályázatok, vidékfejlesztési keretek kiaknázására. A Sió-bejárás – mint az elnök összegezte – hasznos volt, azt viszont már most látják, ez nem lesz egyszerű, és a vízhozam rendezése nélkül nem lehet eredményt elérni.
A Sió 100 km-es hosszúságban halad át Tolna megyén, összekötve a Balatont és a Dunát. Jelenleg főleg a Balaton szabályozására, „vízleeresztésre” szolgál. Míg a Sió csatorna indulásánál a Balaton térsége, főleg Siófok turisztikailag igen vonzó, a csatorna mentén húzódó Fejér és Tolna megyei területek feltáratlanok. A megyei önkormányzat terve egy kerékpárút a Sió mentén, ehhez kapcsolódhat még a vízi turizmus beindítása, de ezt megelőzően a vízmennyiséget mederrendezéssel, zsilipekkel, tározótavakkal kell biztosítani. Különböző típusú kishajókkal akár néhány órán belül, kajakkal, kenuval (akárcsak kerékpárral) 1-2 nap alatt teljesíthető a 120 km táv, a Sió teljes hossza. Az egyenletesen biztosított vízhozam esetén már kialakíthatók turisztikai attrakciók és szolgáltatások. Ezeken túl igen jelentős adottság, hogy a Sió mentén kiváló termőhelyi adottságokkal bíró szántók vannak, ezeket kellő vízhozam esetén öntözni lehetne.
(Forrás: Tolnai Népújság, Vida Tünde)
