Szabó István, a Pest Megyei Közgyűlés elnöke, a MÖOSZ társelnöke a konferencia megnyitóján emlékeztetett, a megyei önkormányzatok szerepe 2012 után megváltozott, az új feladatuk a területfejlesztés. Mint mondta, a megyék feladatuknak tekintik a vidéki Magyarország érdekében való fellépést. Ezt a célt szolgálja a Vidék teszi a dolgát című konferencia is, ahol nemcsak problémákról beszélnek, de jó példákon keresztül megoldásokat is kínálnak. Szabó István hangsúlyozta, az is kitűzött céljuk, hogy a minisztériumok és különféle szakhatóságok partnerként tekintsenek rájuk.
Az egész napos konferencián összesen tizenhat előadást hallhatott a mintegy százhetven megjelent résztvevő, akik soraiban megyei közgyűlési elnökök és területfejlesztési szakemberek is szép számmal akadtak. Előadást tartott mások mellett Czibere Károly szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár, Mezőszentgyörgyi Dávid, a Herman Ottó Intézet főigazgatója, és Seszták Oszkár, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés elnöke.
A konferencián Tolna megyéből előadást tartott Naszvadi Balázs, a megyei önkormányzat hivatalának vidék- és területfejlesztési osztályvezetője, illetve Németh Nándor, a Gyulajért Alapítvány kuratóriumának elnöke.
Naszvadi Balázs osztályvezető a – megvalósítás előtt álló – Sió projektet mutatta be. Mint azt elmondta, a megye vezetői felismerték, hogy a Sió többre hivatott, minthogy elvezesse a Balaton vizét. A Somogy- és Fejér megyét is érintő projekt célja, hogy jobban kihasználja a Sió által kínált lehetőségeket. A feladat nem egyszerű, hiszen vannak olyan csapadékos évek, amikor a csatorna rengeteg vizet vezet el, de 2000 és 2005 között például egyszer sem nyitották meg a balatoni zsilipet Siófokon.
A projekt célkitűzései közé tartozik a víziturizmus fejlesztése, a csatorna menti települések vonzerejének növelése, illetve a Sió menti kerékpárút hálózat kialakítása, valamint a térség településeinek elérhetőbbé tétele. A turisztikai jellegű fejlesztések mellett azonban gazdaságfejlesztési célokat is kitűztek. Ezek közé tartozik a mezőgazdasági termelés és feldolgozás bővítése, illetve fejlesztése, a helyi piacok rendszerének megteremtése és fejlesztése, illetve a helyi termékek piacra juttatásának elősegítése.
A Sió melletti értékes földterületek öntözése mezőgazdasági szerkezetváltást is eredményezhet. Visszahozhatja a kertészeti-, vagy gyümölcstermesztési kultúrát, illetve a legeltető állattartást is – tudatta Naszvadi Balázs. A turisztikai attrakciófejlesztésekkel 10-11 települést kötnének hálózatba. A Sió kínálta lehetőségeket a gazdaságfejlesztési források és eszközök segítségével, olyan elemekkel bővítenék, melyek révén tematikus útvonalakat lehetne kialakítani turisták számára. Turisztikai megállókat alakítanának ki a kor elvárásainak megfelelően, pihenésre alkalmas helyekkel és akár vendéglátóhelyekkel úgy, hogy közben a közeli település(ek) helyi attrakciói is megtekinthetők legyenek.
Naszvadi Balázs hozzáfűzte, hiába vannak látnivalók a Sió környéki településeken, míg azok megközelítése a gyér közlekedési lehetőségek miatt nehézkes. Zárásként elmondta, a meglévő lehetőségek jobb kihasználásával is komoly eredményt lehet elérni, hangsúlyozta, csak fenntartható fejlesztésekben érdemes gondolkodni.
Németh Nándor, a Gyulajért Alapítvány kuratóriumának elnöke a falu példáján keresztül vázolta fel egy elmaradott település helyzetét és lehetőségeit. Mint mondta, az ezres lélekszámú faluban – mely korábban háromezer embert tartott el jólétben – a kilátástalanság uralt el mindent. Gyulaj azon kevés magyarországi települések közé tartozik, ahol a lakosság lélekszáma nő, a cigány népesség aránya pedig több mint 70 százalék.
Németh Nándor úgy fogalmazott, egy elszegényedő település problémáinak megoldására nincs általános érvényű recept. Ők az alábbi hármas egységben látnak lehetőséget a sorsfordításra. Az első a befogadás, nem diktálni szeretnének, hanem bizalmat építeni. A második a problémák diagnózis alapú kezelése, míg harmadszor rendkívül fontosnak tartják az utánkövetést. A településen folytatott szociális munka és szociális jellegű segítségnyújtás, illetve a helyi gazdaság fejlesztése mellett a kuratórium elnöke szerint a hitélet, illetve a lelki megújulás is lényeges a kívánt eredmény eléréséhez. Egyik terület fejlesztése sem lehet hatékony, anélkül, hogy a másik kettőt ne fejlesztenék – hangsúlyozta.
A konkrétumokról szólva elmondta, a településen sportprogramot indítottak, ennek keretében az MLSZ támogatásával az UEFA szabványnak is megfelelő műfüves pályát hoztak létre. A közmunkaprogramban 18 hektár területet művelnek meg zártkertekben. Gyógynövényeket és zöldségeket termesztenek, utóbbival a közkonyhát is ellátják, de van egy zöldségtartósító kisüzemük is. Az önkormányzat sertéseket tart, melyek húsának feldolgozását helyben végzik, a végtermék pedig szintén a közkonyhára kerül. Ám legnagyobb beszállítóik mára a helyi családok. Ezen felül 3-4 önkormányzattól vásárolnak terményeket rendszeresen. A jövőt pedig szeretnék úgy alakítani, hogy még több falubeli család legyen a beszállítójuk.
A gyulajiak Jovánczai Hétpecsétes márkanéven értékesítik saját termékeiket. A vásárlók ma már Pécsett, a Jovánczai Hétpecsétes Füstöltáru Boltban is megkóstolhatják és meg is vehetik a gyulaji készítményeket.
Forrás: Kadarka.net
