„A körforgásos gazdaság társadalmi-gazdasági, környezeti és regionális szempontjai” címet viselő kétnapos tudományos konferencia a körforgásos gazdaság, az öko-innováció és a fenntartható gazdaság aktuális kérdéseit és kutatási eredményeit helyezte fókuszba. Az esemény résztvevői egy kerekasztal-beszélgetést hallgathattak meg az „Öko-innováció a vállalati szektorban – lehetőségek, kihívások és partnerkeresés” témakörében.
A plenáris beszélgetés elnöki feladatait Tóth Gergely (Kaposvári Egyetem, KÖVET Egyesület a Fenntartható Gazdálkodásért) látta el, illetve Kiss Tibor (ügyvezető igazgató, Biokom Nonprofit Kft.), Mezei Cecília (egyetemi docens, Kaposvári Egyetem, Gazdaságtudományi Kar), Hanti Miklós (projektmenedzser, Digitális Jólét Nonprofit Kft.), Kiss Balázs (projektmenedzser, Tolna Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Közhasznú Kft.) vettek részt a beszélgetésben.
Bevezetőül Jelenka György, a Somogy Megyei Vállalkozói Központ balatonboglári kirendeltségének vezetője, egyben a projektben résztvevő egyik magyar partner képviselője mutatta be a projektet, vázolta a projekt fő adatait, célkitűzéseit. A projekt elsődleges céljai a nemzetközi együttműködés erősítése az öko-innováció terén, illetve az öko-innovációs kínálat és kereslet hatékonyabb összeegyeztetésének támogatása, mely az érintett szereplők bevonásával és összehozásával valósul meg. Ennek online eszköze a „Virtual lab”, ami egyfajta online innovációs piactérként funkcionál, ahol új megoldásokat és meglévő igényeket, kihívásokat lehet szemlézni, illetve összepárosítani.
Jelenka György a továbbiakban ismertette a projekt során eddig végrehajtott és a jövőben elvégzendő feladatokat és azok eredményeit. Tőle Tóth Gergely vette át a szót, aki egy gondolatébresztő előadásban adott történelmi áttekintést a környezetvédelemmel kapcsolatos fogalomrendszer alakulásáról, melyben többek között rávilágított arra is, hogy az öko-innováció csak egy a sok vonatkozó koncepció közül, de hozott példákat arról is, hogy miért nehézkes a keletkező hulladék mennyiségét csökkenteni, pedig a klímaváltozás és az erőforrások minél kisebb mértékű felhasználása szempontjából kulcsfontosságú lenne.
A beszélgetés kapcsán számos kritikai észrevétel is megfogalmazódott a környezetbarát technológiák terjedési sebessége kapcsán. A hallgatóság is aktívan bekapcsolódott a diskurzusba, egy mexikói résztvevő hangsúlyozta, hogy milyen fontos lenne, hogy egyes nemzetközi vállalatok minden országban hasonlóan szigorúan szabályozzák a kibocsátásukat és ne valósulhasson meg a szennyezés exportja, vagy legalábbis ne jelentsen versenyelőnyt számukra a termeléshez kapcsolódó előírások különbsége.
Kiss Tibor kiemelte, hogy a törvényi keretek, egyes szabályozási elemek némelykor ellentmondásosa, amit az üzemeltetési tapasztalatok alapján lehetne javítani. A REPAiR H2020 projektben is résztvevő Mezei Cecília elmondta, hogy a vállalkozások a költségek miatt sem mindig érdekeltek az ökológiai szempontokat leginkább kielégítő megoldásokban. A beszélgetés során Kiss Balázs röviden beszélt az öko-innovációt érintő hazai kérdésekről, a vonatkozó hazai társadalmi-gazdasági környezet fontosabb jellemzőit vázolta, Hanti Miklós pedig az adópolitika, árszabályozás és az ökológiai célok, az öko-innováció támogatásának összefüggéseire mutatott rá. A kerekasztal-beszélgetés végeztével és egy rövid ebédet követően a résztvevők a konferencia párhuzamos szekcióit nézhették meg, majd a konferencia egy búcsúbeszéddel zárult.
A projekt a DTP Programon belül, az ERFA és a Magyar Állam társfinanszírozásában valósul meg.
A következő rendezvény helye és időpontja:
Nemzetközi ökoinnovációs tanácskozás Pozsony, 2018. május 22.