A Tolna Megyei Önkormányzat széleskörű együttműködési rendszert épített ki az elmúlt évtizedekben – húzta alá Ribányi József. Mint elmondta: a határokon átívelő kapcsolatok nem csupán egymás kultúrájának megismerésére törekednek, hanem a szakmai, ágazati együttműködéseket is tartalmazzák.

Az egyik legrégebbi testvérmegyei megállapodásának számít az erdélyi Alba (Fehér) megyével megkötött partnerség, melyet 1993 óta ápolnak a felek. Ennek keretében számos alkalommal nyílt lehetőség arra, hogy Tolna megyei iskolások eljussanak Erdélybe, vagy az Alba megyei gyermekek nálunk kiránduljanak – világított rá az alelnök.

1993-ban Tolna megye a kínai Szecsuán tartománnyal is partnerségre lépett, ám a nagy földrajzi távolság és az eltérő adottságok nehezítik a mélyebb együttműködés kialakítását.

A németországi kapcsolatokat illetően Ribányi József az 1991-ben Main-Tauber, és 1994-ben Bautzen járással létrejött megállapodásokat emelte ki. A német területeken kialakított együttműködések rendkívül sikeresek, tekintettel arra, hogy a megyei szintek közreműködése által számos testvér-települési kapcsolat is létrejött: Sióagárd és Malschwitz, Fadd és Goßhartau, Dunaföldvár és Weikersheim, Dunakömlőd és Lauda-Königshofen, Ozora és Werbach, valamint Őcsény és Niederstätten között. A megye és a járás az oktatás, a kultúra, az egészségügyi és szociális szféra, valamint a gazdaság és turizmus területén is keresi a kapcsolódási pontokat.

Ribányi József a sikeres együttműködés kulcsszereplőinek nevezte a Tolna megyében élő nagyszámú német közösségeket, akik a török pusztítást követően itt leltek új otthonra, és a mezőgazdaság felvirágoztatásához is hozzájárultak. Az alelnök kitért a Main-Tauber járásban tett legutóbbi látogatásukra is, mely során a német partnerek a megye tehetséges borászait, és azok kiváló borait is megismerhették.

Az elmúlt évtizedekben tehát az erdélyi, kínai és német kapcsolatok játszották a főszerepet a megye nemzetközi partneri rendszerében, amelyet 2015-től az orosz, 2016-tól pedig a boszniai együttműködés szélesített ki.

Előbbit illetően elmondható: Voronyezs és Tolna megye partnersége többek között az ipar, mezőgazdaság, tudomány, turizmus és oktatás területekre terjed ki.  Ribányi József szerint a paksi bővítés sikeréhez is hozzájárulhat az oroszok atomenergetika területén meglévő tapasztalata és tudástőkéje.

A Közép-Boszniai kanton kormányzatával kialakított együttműködés szintén a gazdaságfejlesztés jegyében kívánja előmozdítani a két térség gyarapodását. A megyei önkormányzat nemrég egy küldöttséget is fogadott, amellyel megállapodtak, hogy várhatóan nyáron sor kerül az első szakmai munkacsoportok felállítására. Ribányi József rámutatott: az Európai Unió tagjaként számos érdemi információt és gyakorlati tapasztalatot tudunk átadni az uniós csatlakozás előtt álló országoknak, így Bosznia-Hercegovina említett kantonjának is.

Ribányi József vezeti azt a 12 fős magyar delegációt, amely a Régiók Bizottságában a magyar önkormányzati szintet reprezentálja. A Régiók Bizottsága – mint az Európai Unió döntéshozatali folyamatában résztvevő, konzultatív szerv – a magyar delegáció véleményét és javaslatait beépíti a közös munkába, mely által lehetőség nyílik a magyar vidék érdekeinek képviseletére – jelentette ki a delegációvezető. A fejlesztések kapcsán elmondta: az infrastrukturális kiépítettségen túl nagy szükség van arra is, hogy a szellemi és innovációs tudástőke gyarapodjon.