Így előmozdítja a stratégia mitigációval, adaptációval és klímatudatossági szemléletformálással kapcsolatos célkitűzéseinek elérését is, ezeken túl pedig támogatja a megye energiahatékonysággal, szélesebb körű megújuló energia felhasználással kapcsolatos törekvéseit is.
Ribányi József munkáját Pálmai Zsolt, a Dél-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség igazgatóhelyettese szakértői támogatással segíti a szakvélemény kidolgozása során.
Az Európai Parlament és Európai Unió Tanácsa 2018. december 11-i, 2018/1999 számú rendelete az energiaunió és az éghajlat-politika irányítása témakörében került elfogadásra. A rendelet az Európai Unió (EU) tagállamai számára előírja, hogy a Nemzeti Energia- és Klímapolitikai Tervek (NEKT-ek) előzetes tervezeteit legkésőbb 2018. december 31-ig kell kidolgozniuk, valamint azok végleges változatát 2019. december 31-ig kell benyújtaniuk az Európai Bizottságnak. A tagállamok tízéves NEKT-jei a 2021-től 2030-ig terjedő időszakra vonatkoznak, és nemzeti szinten hozzá kell járuljanak az EU új, 2030-ra kitűzött energia- és klímapolitikai céljainak eléréséhez. Ezek a célok az üvegházhatású gázok kibocsátásának (az 1990-es bázisévhez képest történő) 40%-os csökkentését, az energiamixen belül a megújuló energiák 32%-os részarányát, az energiahatékonyság mértékének 32,5%-os növelését, továbbá a tagállamok villamosenergia átviteli hálózatai 15%-ának tagállamok közötti összekapcsolását irányozzák elő.
A szakvélemény keretében Ribányi József kiemeli az EU tagállamok nyitottságát arra, hogy a helyi és regionális önkormányzatokat már a NEKT tervezésének folyamatába is bevonják, az alulról felfelé építkező megközelítéssel összhangban. Ezzel együtt hangsúlyozza, hogy ez a gyakorlat az EU kormányaként is funkcionáló Európai Bizottság számára lehetőséget biztosít a kitűzött célok hatékony elérésére az önkormányzati szféra bevonásával. A tervezési folyamatot követő, a megvalósításra koncentráló 2021 és 2030 közötti időszak tekintetében kiemeli a helyi és regionális önkormányzatok bevonásának fontosságát a NEKT kivitelezésébe.
Az Európai Régiók Bizottsága számára a vélemény újdonságként javasolja az aktív és passzív energia fogalmának bevezetését.
Az aktív energia a különböző helyi szereplők (állami, önkormányzati és magánszervezetek, háztartások) által helyben előállított, tárolt és felhasznált energia. Idetartoznak többek között a megújuló és tiszta energiaforrások (geotermikus energia, nap-, szél- és hőenergia, hidroelektromosság, árapály-energia, valamint a biomasszából nyert energia [például a bioetanol] stb.). Ezeknek az energiaforrásoknak a szerepe meghatározó a NEKT-ek 2030-ra vonatkozó célkitűzéseinek elérésében.
A passzív energia az aktívan előállított energia hatékony felhasználását jelenti olyan megoldások segítségével, amelyek költségmegtakarítás révén csökkentik a végső felhasználók által fizetett energiaköltségeket. Ezt figyelembe véve a helyi és regionális önkormányzatoknak energiahatékony módon kell megszervezniük a helyi és regionális közszolgáltatásokat. A passzív energia egyúttal szoros kapcsolatban áll az éghajlati szempontokkal, és figyelembe veszi a körforgásos gazdasággal kapcsolatos kérdéseket is. A helyi és regionális önkormányzatoknak az építési engedélyek kibocsátásakor ösztönözniük kell a helyi, környezetbarát nyersanyagokból előállított építőanyagok használatát (nád, pellet, szalma, kéreg, kender, fa, ragasztott fa – lehetőség szerint nulla nettó szén-dioxid-kibocsátással), a beton, illetve más hagyományos építőanyagok helyett, amelyek előállítása, beépítése, bontása és újrahasznosítása jelentős CO2-kibocsátással jár. Emellett elő kell mozdítaniuk a szokványos gyakorlatok alkalmazását is, mint például a nyílászárók cseréjét és az épületek hőszigetelését.
A NEKT szakvéleményhez kapcsolódóan 2019. május 16-án került sor Brüsszelben, az Régiók Európai Bizottságában arra a kerekasztal beszélgetésre, amelyen az Európai Unió tagállamainak szakdiplomatái ismertették Ribányi Józseffel és a Régiók Európai Bizottsága szakembereivel gyakorlati tapasztalataik a saját államukban folyó NEKT tervezéssel kapcsolatban.
Az Európai Tanács soros elnöki tisztjét betöltő Románia szakdiplomatái kiemelték a NEKT szakminisztériumokon belüli egyeztetésének fontosságát, valamint utaltak arra, hogy regionális együttműködés keretében – az államhatáron átnyúló klíma- és energiaügyekre való tekintettel – Magyarországgal és Bulgáriával is sor került a román NEKT megvitatására. Lengyelország képviselői a széleskörű, mind a 16 lengyel vajdaságra kiterjedő szakmai konzultációról számoltak be. Ugyanők kiemelték, hogy amennyiben egy adott klíma vagy energetikai probléma több lengyel régiót is érint, akkor számukra speciális támogatási program kidolgozását fogják javasolni. Olaszország részéről elhangzott, hogy a NEKT-ek ügye olyan fontossággal bír, hogy azt az Állam és a Régiók Állandó Konferenciája is önálló témaként tárgyalta. Kiemelt olasz beavatkozási területként nevesítették az energiaszegénységet, valamint ők voltak az elsők, akik a nemzeti és/vagy regionális energia ügynökségek szerepét hangsúlyozták mind a tervezés, mind a megvalósítás folyamatában. A bolgár hozzászólók a konzultációs folyamatban a Polgármesterek Szövetségének fontosságát húzták alá. Az ebben az érdekképviseleti fórumban résztvevő bolgár önkormányzatok rendszeresen klíma- és energetikai jelentéseket készítenek, amelyeket a tagállami NEKT konzultációs folyamatban a központi kormányzat szakemberei figyelembe is vettek. A cseh szakdiplomata a meglevő nemzeti és regionális klíma- és energiastratégiákra történő építkezést emelte ki a konzultációs folyamatukban. Emellett a cseh kormány egy Többszintű Klíma- és Energetikai Platformot működtet, amely az olasz mintához hasonlóan fórumot jelent a helyi és regionális önkormányzati szektornak. Magyarország képviselői hangsúlyozták, hogy az ágazati szövetségekkel, ipari szervezetekkel, önkormányzati érdekképviseleti szövetségekkel megtörtént a NEKT-ek egyeztetése a tervezés fázisában, és jelenleg aktuális a NEKT tervezetének online kérdőíves konzultációja.
Finnország EU mellett működő Állandó Képviseletének munkatársa hangsúlyozta, hogy elsősorban szemináriumok, stakeholder megbeszélések révén gyűjtötték be az önkormányzatok NEKT-re vonatkozó álláspontját. A konzultációs folyamatban különös figyelmet szenteltek a 18 éven alatti korosztály igényeinek, hiszen a 2021-2030-as időszak elsősorban ennek a korcsoportnak az aktív éveire gyakorol majd hosszabb távú hatást. A svéd szakdiplomata azt hangsúlyozta, hogy országukban az Infrastruktúra Minisztérium és a Környezetvédelmi Ügynökség foglalkozik elsősorban a NEKT-tel, továbbá, hogy a konzultáció az önkormányzatokkal (is) alulról felfelé építkező módon történik. A 18 autonóm közösséggel (régióval) és 8.000, önkormányzattal rendelkező Spanyolország esetében a koordináció kulcsfontossággal bír. Mivel az önkormányzatok itt helyi jogalkotási hatáskörrel rendelkeznek energia- és klímaügyekben, a beruházások és hálózati infrastruktúrák vonatkozásában döntéshozóként jelennek meg, szerepük az energiaszegénység, hűtés-fűtés és településtervezés vonatkozásában is meghatározó súlyú, ezért a témák számosságára való tekintettel az ágazati egyeztetéseknek van elsősorban szerepük. Észtországban a NEKT-ek kapcsán elsősorban a településtervezés és a közlekedés szektorai bírnak jelentőséggel. Külön fórum, az un. Energia Tanács jelenti a szakmai vita platformját a klíma- és energiaügyi tervezésben. Az Egyesült Királyság részéről jelen levő munkatárs nem szolgált érdemi információval a NEKT tervezéséről. Az ír szakdiplomata kiemelte az Állampolgárok Gyűlésének (amely egy érdekképviseleti fórum) állásfoglalását, amelyet a nemzeti kormány is mértékadónak tart a NEKT tervezésében. Ennek értelmében a fő célkitűzés az, hogy az országnak vezető szerepet kell betöltenie a klímaváltozás elleni küzdelemben. Az országban az állampolgárok klíma és energia fókuszú szemléletformálása döntő jelentőséggel bír, fontossága okán már az általános és középiskolai tantervekben is meghatározó eleme a tananyagnak. A helyi és területi önkormányzatok NEKT-el kapcsolatos érdekartikulációja elsősorban a Polgármesterek Szövetségén keresztül valósul meg.
Szlovénia részéről elsősorban azt a speciális helyzetet emelték ki, hogy az országban csak helyi és nemzeti szintek léteznek, területi középszint azonban nincsen. A szlovén un. helyi klíma indikátor egy olyan platform, ahol az önkormányzatok számára adott a lehetőség a NEKT-tel összefüggő eszmecserére, valamint jó gyakorlatok megosztására. A hivatalos NEKT konzultáció három lépcsőben valósul meg: az előzetes egyeztetésre webes platformon kerül sor, ezt célzott, tematikus műhelymunkák követik. A harmadik fázis pedig a NEKT előzetes környezeti hatástanulmányával összefüggő konzultáció. Litvánia szakdiplomatái kiemelték, hogy országukban a hulladékkezelés, megújuló energiák, az épületállomány, a közlekedés és az agrárium jelentik a NEKT-ek legfontosabb területeit. Véleményük szerint annak ellenére, hogy a NEKT-ek tervezésére kevés idő állt rendelkezésre, a helyi és regionális önkormányzatok tervezésbe történő bevonása sikeresnek tekinthető. Lettország képviselői a többszintű dialógus fontosságát hangsúlyozták a NEKT tervezésében. Ennek is köszönhető például az, hogy ország tervezési-statisztikai régiói a kötelezően előírt fórumokon túl további konzultációs rendezvényeket is szerveztek a sikeres klíma és energiatervezés céljából.
A rendezvény zárásaként az Európai Bizottság és az Európai Unió Tanácsának jelen levő képviselői elégedettségüket fejezték ki a tekintetben, hogy a 2019. május 16-i konzultáció jól demonstrálta a helyi és területi szint bevonásának fontosságát a NEKT tervezésébe. Az elhangzottak alapján a NEKT konzultációk az EU tagállamok mindegyikében sikeresen lezajlottak/zajlanak, az országspecifikus céloknak, konzultációs csatornáknak megfelelően.
A rendezvény zárásaként Ribányi József kiemelte, hogy NEKT tervezés folyamatában – tekintettel elsősorban az azt követő megvalósítási fázisra, amely helyben, városokban és régiókban történik majd – a nemzeti kormányoknak az eddiginél is hatékonyabban kellene az önkormányzatokra építeniük. Hozzátette, hogy az önkormányzati hierarchiában elsősorban a kisebb települések helyzetbe hozása a fontos, mivel a nagyobb, több funkcióval bíró települések humán és további releváns erőforrásokkal való ellátottsága alkalmassá teszi azokat a NEKT-ek tervezésében és megvalósításában való közreműködésre, a kisebbek viszont elmaradnak e tekintetben.
Ribányi József NEKT-ről szóló Régiók Európai Bizottsága szakvéleményének végleges változatának elfogadására 2018. októberben Brüsszelben kerül sor, a Régiók Európai Bizottsága plenáris ülésén.
