A közigazgatási rendszer Szent István király óta folyamatosan átalakul és változik, amelyet a jelenlegi Jó Állam koncepció felé vezető út is szimbolizál – világított rá beszédében Fehérvári Tamás.
A kormány a Magyary Programmal egy komplex közigazgatás-fejlesztési programot alkotott meg, amely az elmúlt évszázadok jó gyakorlatait és rossz példáit egyaránt figyelembe véve, megfelelő alapokat teremt a hatékony közigazgatás megteremtéséhez, illetve állam és ember bizalmi kapcsolatának kialakításához, mégpedig a szakértelem és a humánusság jegyében.
Magyarország a kontinens azon része, amelyet az idők során számos kihívás elé állított a történelem. Mindvégig kulcsfontosságú volt, hogy az ország megőrizze belső rendjét és biztosítsa az állam hatékony működését. A múlt századokban a vármegyei szint legfőbb szerve a megyei gyűlés volt, mely bíráskodott, követet delegált a rendi országgyűlésbe, jogszabályokat alkotott és azok érvényesüléséről is gondoskodott – emlékeztetett az elnök.
Fehérvári Tamás korabeli eseteket felidézve mutatta be, miből táplálkozott az állampolgárok közigazgatásba vetett bizalmatlansága, konkrét példákat említett, amelyekben megtalálható a párhuzam múlt és jelen között. Mint elmondta: az igazgatás mindig is tartogatott kihívásokat, amelyek megoldásában rendkívüli szerepe van a különböző szintek és szereplők összhangjának.
Az elnök a megyei önkormányzat és a kormányhivatal közös feladatának nevezte Tolna megye gyarapítását, hiszen a két szerv egy irányvonal mentén, közös célkitűzések felé halad.
A megyei önkormányzat új feladatkörét illetően kijelentette, hogy a fejlesztő megye célkitűzése a szűkebb hazánkba érkező források – itt élő emberek javára való – hasznosítása. Az elnök szerint a közgyűlést feljogosító polgárok egyúttal a megyei identitás megőrzése mellett is letették szavazatukat. Az emberek bizalmának visszaszolgálása érdekében a megye továbbra is alázattal vállalja a feladatot, hogy összetartó erőként jelenjen meg a térségben, annak érdekeit a felsőbb szinteken is képviselje, és a közös értékeket a modern megye építőköveiként használja.
Ódor János megyei múzeumigazgató szerint a közigazgatás olykor kényszer alapján, máskor pedig a korszerűsítés igényével újult meg a történelem során. A Vármegyeházát olyan különleges helyszínként nevezte meg, amelynek falai között azok a legnagyobb személyiségek fordultak meg, akik a megye fejlődésének kulcsszereplői voltak.
A résztvevőket Ács Rezső, Szekszárd polgármestere is köszöntötte, aki a kormányhivatal és megyeszékhely kapcsolódási pontjairól beszélt. A két szerv együttműködését kiemelve rávilágított: a város és a térség polgárainak érdekében az államigazgatás és önkormányzati igazgatás közösen járul hozzá a kormány által meghatározott legfőbb célkitűzések megvalósításához.
Dr. Horváth Kálmán a kormány bátor elhatározásának nevezte a közigazgatás 2010-es megújítását, amelyre az utóbbi idők legátfogóbb és leghatékonyabb reformjaként tekinthetünk.