- Digitális bevándorlók vagyunk a cyber térben, ahol a gyerekeink bennszülöttek – mondta Dr. Tausz Katalin szociológus, gyermekjogi képviselő, az UNICEF Magyar Bizottság gyermekjogi igazgatója a gyermekek közötti zaklatásról tartott előadásán, ahol kitért az internetes zaklatás területére is. Mint elmondta, a bizonytalan, érzékeny gyermekek könnyebben válnak bántalmazás, zaklatás áldozatává, ami lehet egy közösségi oldalon történő támadás is. A zaklatók általában azok közül kerülnek ki, akik ki akarnak tűnni társaik közül és gyenge empatikus képességeik vannak. Hazánkban akár minden harmadik gyermeket érinthet ez a probléma, és közülük csak kevesen kérnek segítséget.
Az UNICEF több programmal is próbál segíteni. Ébresztőóra programjuk keretében például ingyenes tanórákat tartanak a gyermekek jogairól, mert azt tapasztalták, a fiatalok nincsenek tisztában azzal, hogy gyermekként is vannak jogaik. A HelpApp nevű mobil alkalmazáson keresztül pedig gyorssegítséget kaphatnak a bajba jutottak.
- Segítséget a befogadó, gondoskodó közösség, a pozitív példaképek és a konfliktusok barátságos feloldása jelentheti a fiatalok számára – zárta előadását a szociológusnő.
A szakellátás problémáiról beszélt Baksa Csaba, a Tolna Megyei Gyermekvédelmi Központ és Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat munkatársa. Mint elmondta, a nevelő szülőknél nevelkedő gyermekek száma folyamatosan nő a gyermekotthoni ellátáshoz képest. Komoly gondot jelent, hogy a testvéreket nem tudják mindig együtt elhelyezni és hogy a nevelőszülők zöme 51 év feletti. Az utóbbi években növekszik a pszichiátriai szükségletű gyermekek száma is. A kamaszok szakellátásba utalásával kapcsolatban további problémaként írta le e korosztály lázadó magatartását, a kötődés kialakulásának problémáját, az elégtelen iskolázottságot, gyakran a családok együttműködésének hiányát, valamint az engedély nélküli távozásokat is. Tavaly 566 csellengő gyerek volt, idén ősszel ez a szám már elérte az 523-at. A kódorgó fiatalok könnyebben kriminalizálódhatnak, áldozattá válhatnak. A szakember kiemelte, hogy további kutatásokra is szükség volna e terülten, illetve a gyermekvédelem területén dolgozók komolyabb együttműködése is szükséges lenne.
Juhász Péter, a Budapesti Javítóintézet igazgatója szerint szigorúan, de szeretni kell. Előadásából betekintést lehetett nyerni az intézet mindennapjairól. A bekerülő fiatalokról elmondta, nem ismerik az egyértelmű határokat: mi az, ami zaklatásnak számít, milyen cselekedetnek lehetnek jogi következményei.
Kiemelte, hogy alulról jövő kezdeményezés eredménye, hogy 1996 óta az előzetes fogvatartásból a javító intézetbe kerülnek a gyerekek. Ez az egyedülálló megoldás számos európai ország számára jelent mintát.
