Mi jelent az okos hálózat? Mi az okos mérés fogalma?
A XX. századi villamos energiaellátás alapját a több tíz vagy száz MW teljesítményű erőművek által termelt, majd az országos hálózaton szétosztott villamos-energia jelentette. A legnagyobb energiatermelő a 2000 MW beépített teljesítményű paksi atomerőmű, ami az ország áramfogyasztásának közel 40%-át fedezi termelésével. A hálózatot az atomerőmű mellett számos nagyobb szén-, gáz-, olaj- és biomassza tüzelésű erőmű is táplálja. Az elmúlt évtizedekben azonban megjelentek olyan új energiatermelési technológiák – pl. napelemek, szélturbinák, korszerű gázmotorok – amelyek lehetővé tették a gazdaságos energiatermelést a nagyobb fogyasztók számára is.
A technológiák további korszerűsödése, a piaci árak csökkenése és a pályázati támogatások a kisebb fogyasztók, háztartások számára is elérhetővé teszik reális időtávú megtérülést, így egyre több kistermelő jelenik meg a rendszerben. A fogyasztók tehát termelőkké is válnak egyben. Mivel a fogyasztók által termelt energia feltáplálása a hálózatba adott volumen felett műszaki akadályokba ütközik, ezért fontos kérdés a megtermelt energia helybeni tárolásának kidolgozása (pl. szivattyús tárolás, sűrített levegős tárolás, üzemanyag cellák). A tárolásra jó megoldást jelentenek az elektromos gépjárművek is, amelyek a kisebb fogyasztású – ún. völgyidőszakokban – töltenek, csúcsidőszakokban pedig vissza is táplálhatnak energiát a hálózatra. Itt kell megemlítsük az okos mérést is, amely során a fogyasztók energiafogyasztásukról általában 15 percenként kapnak információt, így egyes berendezések pazarló működtetésébe azonnal beavatkozhatnak, észlelhetik a meghibásodásokat és ütemezhetik fogyasztásuk adott részét az olcsóbb völgyidőszakra. Utóbbi megoldás kezdetleges formában már a bojlerek kapcsolóórás bekötésével, „éjszakai áram” használatával már régen megjelent.
Az okos hálózat tehát nagyon összetett fogalom, amely együtt kezeli az energiahatékonyság, a közlekedési rendszerek és a mindezeket támogató infokommunikációs fejlesztések kérdését. Segítségével az ellátás költséghatékonyabbá, magasabb minőségűvé válik, és nem mellékesen csökken a környezetterhelés mértéke is. Kiépítéseinek feltételeit vizsgálja Tolna Megyei Fejlesztési Ügynökség (TMFÜ) a SET-UP című nemzetközi projekt (INTERREG EUROPE Program) magyar partnereként.
Szakmai egyeztetés az okos mérés hazai jó gyakorlatairól, helyzetéről
A SET-UP projekt egyik célja, hogy az okos hálózatok, okos mérés tekintetében befolyásolja a hazai energetikai beruházásokat keretbe foglaló Környezet és Energiahatékonysági Operatív Programot (KEHOP) az annak irányításáért felelő Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) vezetőivel, kollegáival együttműködésben. A cél elérése érdekében azt szolgáló szakmai konzultáció is zajlik a villamos energiapiac meghatározó szereplőivel, így a háztartások villamos energiával történő ellátásáért felelős engedélyes szolgáltatókkal (például az Első Nemzeti Közműszolgáltató [ENKSZ] csoporthoz tartozó Dél-Magyarországi Áramszolgáltatóval [DÉMÁSZ]), és a szabályozási oldalt képviselő Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatallal (MEKH). Az egyeztetésbe bevonásra kerülnek további szereplők a tudományos szféra (például a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont), a tágabb értelemben vett nem kormányzati szektor (Okos Jövő Klaszter, Magyar Elektrotechnikai Egyesület) és a beavatkozások célterületét jelentő önkormányzatok (Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége, Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége) vonatkozásában is. A téma szempontjából kiemelt szerepet tölt be az állami tulajdonban levő Központi Okos Mérés Zrt (KOM Zrt.).
2017. március 24-én az NFM adott otthon a fenti hazai szereplők első, SET-UP projekt keretében megvalósított egyeztetésének.
Bán Róbert, a TMFÜ ügyvezetője röviden ismertette az elektromos okos hálózatok kapcsán összeállított magyarországi helyzetelemzést a fogyasztók bevonása, a finanszírozási források és az üzleti modellek tekintetében. A fogyasztók bevonása kapcsán a hazai jogi szabályozás – figyelembe véve az országos villamos hálózat működésének sajátosságait is –nem biztosít sok lehetőséget arra, hogy a háztartások maguk is aktív szereplői legyenek a piacnak az általuk termelt és a rendszerbe betáplált energia révén. Pozitívum azonban a számos, elsősorban a fiatal korosztály szemléletének a formálását megcélzó program, kezdeményezés működik jelenleg is. A finanszírozás mind az egyéni háztartások, mind a vállalkozó szféra, mind az önkormányzatok részére számos, általában jelentős összegű támogatás formájában segíti a megújuló energiaforrások múltbelinél jelentősebb mértékű felhasználását, valamint – általában nem önállóan támogatható tevékenységként – az okos mérés gyakoribbá válását is. Az okos hálózatokkal, okos méréssel összefüggő, a magyar sajátosságokat figyelembe vevő üzleti modell azonban egyelőre nem áll rendelkezésre.
Nagy István, a DÉMÁSZ elosztó szabályozási szakértője előadásában kiemelte, hogy az okos mérés hazánkban elsősorban árszabályozási kérdés. E tekintetben az alacsony fogyasztói áramárak nem biztosítják a szükséges motivációt ahhoz, hogy az áramot használók okos mérés segítségével további megtakarítást érjenek el. E mellett jelenleg egy fogyasztási helyen (ingatlanban) túl sok hagyományos villanyóra van használatban, amelyek cseréje költséget a szolgáltató oldalán, előnyt pedig a fogyasztó oldalán jelentene. Ezt a dilemmát hosszabb távon mindenképpen fel kell oldani.
Az előadások sorát Dr. Baros Zoltán Róbert, az NFM KEHOP Irányító Hatóságának energetikai referense zárta. A szakember kiemelte, hogy az operatív program széleskörű lehetőséget biztosít az állami szféra és a nagyvállalati szektor szereplőinek energiahatékonysági beruházásaira, jóllehet az értékelés aktuális stádiumában a beérkezett pályázatokból egyelőre nem látható, hogy azok milyen mértékben tartalmaznak okos méréssel, okos hálózatépítéssel összefüggő fejlesztéseket. Összhangban a többi előadóval, a KEHOP szemléletformálási projektjeinek maga is nagy jelentőséget tulajdonít.
Az esemény lehetőséget biztosított továbbá a témával összefüggő vitára, hazai tapasztalatcserére is. E tekintetben a KOM Zrt. részéről Vöő Ferenc Kristóf vezérigazgató azt emelte ki, hogy mivel az okos mérés költsége és haszna eltérő oldalon realizálódik, így a célcsoport (lakossági fogyasztók) tudatlansága meghiusíthatja az okos mérők telepítését.
A SET-UP projekt soron következő nemzetközi találkozójának 2017. július 4-5-én Paks ad otthon. A TMFÜ tervei szerint a kétnapos program részeként a második hazai szakmai egyeztetésre is sor kerül, abból a célból, hogy az érintett szervezetek betekintést kapjanak a francia, angol, portugál, spanyol és litván partnerek projektben végzett munkájába.
További információk a SET-UP projektről
A projekt eredményeiről folyamatos tájékoztatás olvasható a http://www.interregeurope.eu/set-up/, angol nyelvű honlapon.
A SET-UP projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg az INTERREG EUROPE Programon belül.
